Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

gyógykezeljem vagy élelmiszerről, ellátásukról, tisztaságról szóval ápolásuk­ról gondoskodjam? Ily súlyos helyzetben néhány hazafiúi érzelmű férfi, keresztény szeretet­től és hazafiúi buzgóságtól áthatott egy-két család - különösen néhány nő ­segítségemre jöttek és felhívásomra tevékenyen közreműködtek. Ezek közé tartoznak: Majer István püspök, a tábori kórház gyámolítok egyletének akkori jegyzője, Újváry Ferenc, Újváry Annának, Ernő fiam menyasszonyának édesapja, az egylet pénztárnoka; Muráti Ferenc főápoló; Heszterenyiné, Nitter Julia, Hamdragerné, Mórné, Firszerné, Simonchikné, Künsztnerné, Deinengerné (Emília), Franklné, L. Gollenhofer Pepi kis­asszony és több mások. Először is levelet intéztem Esztergom sz. kir. város polgármesteréhez ­előadván a kórház sanyarú állapotát, elhagyatottságát -, kértem rögtöni intéz­kedést arra, hogy a mészárostól a szükséges húsmennyiség városi hitelre kiszolgáltassák. Másodszor, hogy a városi és esztergomi járást elhagyott kor­mánybiztostól az ellátási költségek fejében pénzt utalványoztasson. Takács István főpolgármester az ügyet a tanács elé vitte és óhajaimnak megfelelni törekedett. És bár furcsának találta, hogy a városi területen kívül levő kórház számára ő teremtse elő a húst, mégis rögtön intézkedett és így az első, a hús szüksége fedezve lett. Hát te vármegye hol maradtál? Te bástyája a szabadságnak? Miért nem gondoskodtál, hiszen a kórház a várban a megyéhez tartozik? És ti megyei községek? Szenttamás! Víziváros! Szentgyörgymező! Miért nem adtatok jelt életeteknek? Mert evvel nem bírtok!! Most a továbbiak elintézése végett felkerestem Majer István tanár urat és az ügy felől tanácskoztam. Erre ő egy nyomtatott hazafias felhívásban Eszter­gom polgárait és hölgyeit felszólította adakozásra és ápolási szolgálattételre. Ennek az a sikere volt, hogy a konyhára kosárszámra küldettek: bab, zöldség, krumpli, répa, bor és több effélék. Irományaim közt néhány eltévedt cédula még most is kezeim közt van ilyen tartalommai. Dr. Feichtinger tábori kórodai igazgató főorvos Úr! Muráti Ferenc főápoló a tábori kórház számára egy akó bort küld. Nitterné asszony a betegeknek borlevessel szolgál, Majer Deininger bankámé egy ruhakosár fehér répával, Nitterné egy puttony zöld­babbal következik. Ezen jószívű adakozó nők már az igazak álmát alusszák. A küldött élelmi cikkeket a kórházban visszamaradt szakácsné - kit ígé­retek mellett sikerült marasztalni - értékesítette a betegek számára. A kórházi éléskamrában még egy kis lisztkészletet is találtam, és így sikerült nagy küz­delemmel a betegeket élelemmel ellátni! De hibádzott az ápolás és gyógykezelés! Nem akarom bőven fejtegetni, hogy egy orvosnak félretéve minden te­kintetet, ellenségét úgy, mint barátját, letett esküje szerint - szem előtt tart­va mindenkor az emberi szeretetet - személyválogatás nélkül orvosolni kötelessége! De sokkal nagyobb e kötelessége akkor, ha a segítséget igény-

Next

/
Thumbnails
Contents