Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

Esztergomból távozzak az orvosi gyakorlattól és vonuljak vissza teljes helyreállásomig. Megtettem. Massa Elek ajánlatot tett, hogy bátyjához, Károlyhoz a helpai plebánushoz Gömörbe menjek üdülni. Szíves ajánlatát elfogadtam. Elindultunk: Massa Elek, nővérei - Nina (Kökényesyné), Maria - és én. Már az út is erősítőleg, vidámítólag hatott, annál inkább kedves környezetem. Midőn Helpára értünk, csak külsőm - soványságom - mutatott a betegre, de sem kedélyem, sem egyéb functióim nem. Jól ettem, aludtam, víg és kedélyes voltam, jól füvészkedtem is. Sokat jártam a szabadban, a szép fenyvesekben és azért hirtelen megerősödtem. Helpai utamnak egyik célja tehát a füvészet volt. August 8. 1848. du. gőzösön Vácra - Vadkert. 9-én Drégelyvár, Balassagyarmat. 10-én Podluzsánka, Ebeczk, Zsélyi-fürdő, Szécsény. 11-én Losonc, Rimaszombat, Tiszolcz. 12-én Murányalja, du. 2 órakor Helpa. Innen tettem kirándulást Elek sógorommal a Magas Tátrára, mely oly szép, hogy előttem felejthetetlen, és még egyszer életemben látni óhajtanám, habár alig hiszem, hogy mint akkor, a Kriván csúcsának megmászására vállalkoznám. Senecio incanus, Frenonthes purpurea, Hieracium grandiflorum, Carkus Perforata, Tussilago alpina stb. és sok más havasi növényeket hoztam onnan gyűjteményembe. Öt hetet töltöttem Helpán, talán életemnek legkedvesebb napjai itt folytak le. Frigyre Miért ne emlékezzem ifjú rajongással e napokra és helyre? Hiszen itt kelteni ismertem ki erkölcsi és szellemi nagyságát kimondhatatlan nemes keblű Máriával nőmnek. A szeretet szárnyat adott óhajaimnak, érzésemet nem titkoltam Károly és Nina előtt, apám és anyám beleegyezését házasságomhoz áldásukkal rögtön megnyervén - miután Elek a szükséges iratokat Esztergomból személyesen elhozta én Helpán 1848 septemb 10-én örök frigyre összekeltem Massa Maria hajadonnal, jelenleg is általam mélyen tisztelt, a rajongásig szeretett nőmmel. Összekelésem a turbulentus időben történt, azon rokonaim és testvéreim sem vehettek részt. Birkés sógorom is elmaradását avval motiválta és felhozta azon szerencsétlen eseményt, amely Esztergomban (1848) septemb első napjainak egyikében történt, mely nem csak az esztergomiakat, de az ország minden vidékét megdöbbentette. Midőn gróf Széchényi a magyar ügy iránti kétségbeesésében elméjében megtébolyodott és Esztergomba jővén, miután a szigeti vendéglőben egy kevés levest vett magához és a feje zavartságáról panaszkodott, fölment az Agentír gőzhajóhoz, és annak hídjáról a Dunába ugrott. A gróf Széchényi Minister! De szerencsére a mocsi ladikosok kifogták, azután behozták a residentiába, honnan még aznap Újfalura és onnan Bécsbe ment. Atyám szeretetteljes levele, melyben kimenti magát, hogy Helpára nem 69