Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása
Életrajzom
koromban még inkább a csinos színésznőknek jó kedvemből barátja is voltam, kikkel nem ritkán elmulatgattam, hogy a napi komoly foglalatosság és tanulmányok utáni kimerülést inhiatio [bámulás] által kiegyenlítsem. Hetényi Laura primadonna, az ugyanezenszerü társaságnál a többiek fölött talán leginkább érdekelt. Jó és ünnepelt színésznő lett belőle a Budai Színházban. Nem véletlen tán, hogy 1861-ben a Budai Színház alapítására adakozásokat gyűjtöttem, és az aláírási íven adakoztam is. Nővére, Amália K. K. jeles alispánunknak volt ártatlan kedvese. Jekelfalusy Vince esztergomi kanonoknak háziorvosa voltam. Rokona, Dr. Weszely József cs. első kamarai főorvosnak Selmeczen leánya, Mari - ki talán szívesen látta volna komoly szándékomat - hetekig tartózkodott nagybátyjánál, hol én mindennapos vendég lévén, sokat társalogtam vele. Talán ez okból is kedves voltam a kanonoknál és családjánál. E háznak mivelődés tekintetében sokat köszönhetek, mert mindnyájan: a kanonok, édesanyja, nővére Patientia és Mari kisasszony igen sokat tartottak az etiquetre [etikettre] és a finom társalgási modorra. Az anya, az öreg 70 éves asszonyság gyakran gyengélkedett és ágybanfekvő volt, s hogy unalmát elűzze, asztalkát tetetett ágyába és azon passianst játszott, miközben hol a kanonok, hol a leánya betért hozzá. Máskor Jekelfalusy maga zongorázott; szívesen hallgatta Seylcr Károly karnagy, philharmoniai és zongora játékát, kit ezért gyakran estére magához hívott. Az estét barátságos vacsora fejezte be, melyet élénk és szellemes társalgás fűszerezett. így múlt el néhány évem kedvesen. Az 1848-iki magyar forradalom öt elsodorta, az osztrákok által gyanúsítva, püspökségétől megfosztatott, és az 50-es években a Bach-kormány által 4000 for.-tal nyugdíjazva Ausztriába internáltatott. A magyar provisorium alatt az internálás megszüntetvén - engem, régi tisztelőjét meglátogatott Esztergomban. Később rehabilitáltatott és Fejér megyei püspökké neveztetett ki. Emléke előttem mindig kedves marad! Hypochon- Kopácsy hercegprímásnak volt egy eszes, igen használható oldalkanonokja, derek, egyúttal bibliothecáriusa is. Kemp Mihály szebelédi földmívesnek fia, kit emkövérek, lékezetének hűségéről, Viva bibliothekának neveztek, mert nem volt az az soványak ügyirat vagy könyv, melyet a herceg kívánatára a legrövidebb idö alatt elő ne állított volna, bár akkor a catalogusok igen hiányosak voltak, mint erről bátyám által, ki e catalogusok kiigazításával és újbóli készítésével évekig fáradozott, tüzetesen értesültem. Hypochondricus beteg lévén, nekem sok dolgom volt vele. A legjobb szereknek nála csak időszaki hatásuk volt. Egy sajátságos symptomáját soha sem felejtem el: idegbaja nem engedte, hogy társaságban, vagy mások által észrevétetvén - és így a prímás asztalánál is - bármit is ehessen vagy lenyelhessen. Forgatta egy ideig a szájában az 60