Feichtinger Sándor: Feichtinger Sándor doktor önéletírása

Életrajzom

munkámat a kútforrások közt említi; és a fent idézett munkájának majd minden 6-6 lapjain reá hivatkozik. Ezen munkám - mint a critica is mondja - a párkányi járásnak Dunamelléki flóráját tárgyalja. Ezt kiegészítette a másik közlemény, melyet Marosvásárhelyen olvastam fel 1864-ben, és amely az 1865-ös évkönyvben Pesten jelent meg, és az esztergomi járást foglalja magában, egyszersmind a megye többi részeiből elmaradottakat pótolja. E két munkálat Esztergom városa és Esztergom megyének növénytani leírását röviden tartalmazza, melyet azonban újból átdolgozni és bővíteni föltett szándékom. Az utóbbi értekezésemről az 1864 august 30-án tartott ülés jegyzőkönyvének vonatkozó része így hangzik: „A szakgyülés véglegesen megalakulván, elnök Frivaldszky felszólítja Esztergom megyei főorvost, Dr. Feichtinger Sándort bejelentett növénytani értekezésének felolvasására. Feichtinger Sándor tagtárs 'Esztergom vármegye helyrajza' című értekezését felolvassa. Ezen értekezésben felhozattak a megye ritkábban előforduló növényei, a folyampartok és hegyek részletes felemlítésével, külön mutatva a hegyek magassága, és alkalom nyújtatott Esztergom megye földtani vázának ismertetéséhez is. Kiemelkedett különösen 28 növényfaj, amelyek által Esztergom megye, a vele flórára nézve egyébként megegyező Pest megyétől különbözik, és amelyek közül több fajok első felmutatója e megyében maga a szerző. A terjedelmesen kidolgozott müvet a gyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig és köztetszéssel fogadta." Külföldi kritica: A Botanische Zeitung 1865-ik évi 23. évfolyam 41. számában (szerkesztik Leipzigben Hugo Mohi és Dr. F. L. Schlechtendal) a 307-ik lapon olvasható: Dr. Paul Ascherson múzeumi őr, tanár Berlinben, egy hosszabb dicsérő cikket ír a Magyar orvosok 1864-ben Marosvásárhelyen tartott vándorgyűlése kapcsán írt értekezésemről ('Közlemények Esztergom megye helyrajzából'). A cikk elején így ír:

5

2 „A szerző általános áttekintést ad a megye talajviszonyairól, majd felsorolja az egyes helységekben jellegzetes növényeket." A közepe táján így folytatja: „Kívánatos volna, hogy ez a jellegéből következően német kivonatot nem tartalmazó, hosszú évek kutatásai után megjelent munka közreadasson németül is. Eltekintve a terület nagyságától, említésre méltó még Kernernek a Pilis és a Vértes hegységre vonatko5

2 A napló igy idézi az egykori cikket: „Der Verfasser giebt einen allegemeinen Überblick der Bodenverhältnisse dieses Comitats, und geht zu einer speciellen Aufzählung der einzelnen Örtlichkeiten eigentlichen Pflanzen über ... Es wäre zu wünschen dass diese ihrer Natur nach keinen Auszug gestattende Arbeit auch in deutscher Rearbeitung erscheine, als Ergebnis vieljähriger Forschungen ißt hin. Abgesehen von dem grösseren Umfange des Gebietes, auch nach Kerners erschienenen Skitze des Pilis Vérteser Gebirges noch von Bedeutung. Nb. Wir müsssen uns begnügen den Schluss zu übersetzen." 136