Farkasné Szabó Csilla: "Vár a Vár"

Tartalom - „Vár a VÁR"

1001. január 1-én Esztergomban koronázták királlyá. István király az első jogalapítónk. Latin nyelvű törvénykönyvei elsők a magyar történelemben. Kiépítette a vármegyerendszert, a vármegyék élére ispánokat állított. Erős hadseregével sikeresen védte meg hazája függetlenségét. Nyugatról hittérítő papokat hívott az országba, s elrendelte, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Megszervezte a püspökségeket, érsekségeket alapított. István apjához hasonlóan szigorú, erőskezű uralkodó volt, de ugyanakkor jámbor, vallásos ember. A Gézáról és Istvánról az eddig elmondottak kicsit „tananyaghoz" hasonlóak, de e néhány gondolat szükséges ahhoz, hogy képet kapjunk róluk. Az eddigiek ismeretében jöhetnek az érdekességek! A gyerekek képzeletét, fantáziavilágát megmozgatva, beszélgetve tárunk eléjük néhány kevésbé ismert dolgot. Vajon milyennek képzelik el Géza fejedelem feleségét, Saroltot? Valószínűleg nem olyannak, mint amit a különböző forrásokban olvashatunk róla. Egy kortárs nyugati szerző szerint „szerfelett ivott és férfiasan ülte meg a lovat, s egy alkalommal kilovagolva annyira fejébe szállt a harag, hogy megölt egy férfit".

2 Egy másik szerző arról tudósít, hogy Adalbert püspök követeket küldött a magyarok nagyfejedelméhez, „helyesebben az ő feleségéhez, aki az egész országot a kezében tartotta, férjét és ami a férjéé volt, maga kormányozta.".

3 Ezt ma úgy mondanánk, hogy az asszony volt az úr a házban. István felesége, Gizella királyné már teljesen más, az új keresztény életeszmény megvalósítója volt. A róla szóló írások hangsúlyozzák kegyes életét, az egyházaknak tett adományait, s a magyarok keresztény hitre térítésében játszott kiemelkedő szerepét. Hogyan telhetett István gyermek-és ifjúkora? Az egyik legendából tudjuk, hogy járatos volt a grammatikában, azaz tanult latin nyelvet. Ismert azonban, hogy a korabeli Európában ebben az időszakban nem volt szokás a betűvetésre megtanítani az uralkodót. A katonai nevelés állt a középpontban, így azt kell elképzelnünk, hogy István okításában is a legtöbb figyelmet erre fordították. Vadászat, lovaglás, a korabeli harcászat megismerése és a keresztény vallás lehettek a fő tantárgyai. Harmadik osztályban a gyerekek már olvashattak néhány mondát honfoglalás-kori és Árpád-kori történelmünkből. Most mi is megismertetjük őket két mondával, melyek közül az első Sarolt fejedelemasszonyt és Géza fejedelmet, míg a második István király hadjáratait mutatja be. Sarolt, „...a kemény természetű fejedelemasszony mindig azon fáradozott, hogy a magyar népet keresztény hitre térítse és a nyugati népekkel 2 Kristó Gyula: A tizenegyedik század története p. 37. VÁROSI KÖNYVTÁR Esztergom