Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

VÁLTOZÁSOK ÉS SÉRELMEK Esztergom földrajzi meghatározói a Duna folyam és a Pilis hegység. A város a Duna és a Pilis északnyugati nyúlványának, a Vaskapu nevű hegynek szűkületében keletkezett stratégiai település. Ősi városmagja a Vaskapu Dunára kiszögelő sziklaormán, a Várhegyen épült vár, amely körül aztán megszületett a város. A stratégiai fontosságú Esztergomot történelme során sokszor dúlták pusztító hadak. Legutoljára a második világháborúban. A Budapestet körülfogó szovjet hadsereg 1944. december 24-én hozzákezdett a főváros ostromához. Ostrom közben, december 26-án a szovjet harckocsik Esztergomot is elfoglalták. Ám a megállíthatatlannak hitt szovjet hadsereget kellemetlen meglepetés érte. A német és vele szövetséges magyar hadsereg katonái 1945. január 6-án visszafoglalták Esztergomot, sőt a Pilis és Bakony vonalában három hónapra megállították a támadó szovjet hadsereget. Esztergomot is csak március 21-én tudták kemény küzdelemben újra elfoglalni. Míg Budapest bevételéhez két hónapra sem volt szükségük, a kis Esztergomot közel három hónapi harcok árán tudták megszállni. Esztergom ostroma, a Pilis hegyei rossz emlékként maradtak meg a szovjet hadvezetés számára. Igaz, hogy Esztergom lakossága sem feledte el a rabló, „zabráló", férfiakat fogságba hurcoló, nőket meggyalázó „ruszkikat", az általuk keltett halálos félelmet és pusztítást. Bár a nagyhatalmak országunkat lerombolták és kirabolták, mint ellenséges területet megszállták és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) felügyelete alá vetették, az 1945. év pozitív változást is jelentett népünknek. A békés munka, a szabadság és a demokrácia eljövetelét. Az évszázados feudálkapitalista „úri Magyarország" helyébe a „népi demokratikus Magyarország" lépett. Esztergom múltja révén a magyar királyság és a feudalizmus egyik központjának számított, mint az ország főpapjának és Esztergom vármegyének a székhelye. A háború után a Duna bal partjának másodszori Szlovákiához csatolása miatt Esztergom vármegyének csak a fele maradt meg Magyarországnak. Ez volt az ország legkisebb megyéje 532 km

2-nyi területen kb. hatvanezer lakossal. Ezt a csonka vármegyét aztán egyesítették a szintén csonka Komárom vármegyével, ám a megyeszékhely Esztergom maradt. A már említett esztergomi csonka vármegyei terület képezte egyben az Esztergomi 8