Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

művezetőket tudták elfogadni, akik képesnek bizonyultak munkaköri feladataik elvégzésére és emberségesen viselkedtek. A pökhendi, a dolgozókkal gorombáskodó, AVH-val fenyegetőző, rosszindulatú, vagyis a szakmailag, emberileg nem megfelelő vezető kádereket a dolgozók nem szerették, a leváltásukat kívánták. Szinte mindenki ellenezte a „függetlenített", fizetett főállású mozgalmi emberek - párttitkárok, szakszervezeti funkcionáriusok - munkahelyi létjogosultságát. Társadalmi-gazdasági súlya miatt az esztergomi munkásosztályra várt az a történelmi szerep, hogy az 1956-os forradalom markáns tömegbázisa és munkástanácsai révén a forradalom vezető ereje legyen - összefogva s képviselve a város minden társadalmi rétegének sérelmeit s jogos követeléseit. E megállapításunk érvényességét nem cáfolja, hogy a forradalmi szervekben számos hivatalnok, értelmiségi játszott vezető szerepet, mivel tevékenységüket a dolgozók megbízásából, a város lakosságának támogatásával végezték. Esztergom a Rákosi-korban fontos szerepet kapott a szocialista „békepolitikában" nemcsak úgy mint a „békepapi mozgalom" központja, hanem mint a szovjet „béketábor" egyik katonai bázisa is. Az állandóan „világbékére" hivatkozó, ám valójában a harmadik világháborúra készülő szovjet birodalom katonai vezetői jól emlékeztek a Duna-kanyar, a Pilis és Esztergom stratégiai fontosságára, ezért - valószínűleg szovjet tanácsra - a Magyar Néphadsereg egyik legütőképesebb alakulatát, a 7. gépesített hadosztályt Esztergomba telepítették. A hadosztály-parancsnokságot, a „törzset" a Bazilika melletti, volt papnevelde (érseki papi szeminárium) épületében helyezték el, s a hadosztály parancsnokának 1954-ben a moszkvai Sztálin Akadémia „magas parancsnoki tanfolyamát" végzett Mecséri János ezredest nevezték ki. O már azelőtt is szolgált ezredparancsnokként Esztergom-táborban, s ismerte jól a várost és környékét. Mecséri ezredes egyben az esztergomi helyőrség parancsnoka is lett. A hadosztály egyes alakulatait: a 33. harckocsiezredet, a 34. tüzérezredet, az 51. légvédelmi tüzérosztályt, a 93. híradózászlóaljat, a 104. harckocsijavító zászlóaljat, a 117. páncélos tiszthelyettesi iskolát a Vak Botytyán laktanyában, a Dobogókői úti laktanyában, az Esztergom-tábori laktanyában helyezték el. (A hadosztály többi alakulata az ország más településein állomásoztak.) A hadosztály tisztjei, tiszthelyettesei a parancsnokság melletti Kanonoki palotában s a város különböző részein kaptak lakást családjuk számáVIFIOÍI US KONYviAk SZTÉRGOM 17