Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

szerekkel" a „reakció fészkeinek" feltüntetett egyházi iskolákban „diák-öszszeesküvéseket" fedezett fel. Szviridov szovjet főparancsnok utasítására Nagy Ferenc miniszterelnök kormányrendelettel feloszlatta az összes katolikus ifjúsági egyesületet. Mindszenty József hercegprímás és püspöktársai ellenlépésül 1947/48at „Boldogasszonyunk évének" nyilvánították. A Mária-év 1947. augusztus 15-i megnyitó ünnepségére hatvanezer zarándok sereglett Esztergomba. Az ősi Mária-kegyhelyekre a szentév idején százezrek, milliók zarándokoltak el. A rendőrség, a karhatalom igyekezett ezeket megakadályozni. Ortutay Gyula kultuszminiszter 1948 áprilisában bejelentette az egyházi iskolák államosítási szándékát „az egységes nevelés" érdekében. A munkahelyeken a dolgozók kényszerhelyzetét kihasználva az iskolák államosítását követelő aláírásokat gyűjtöttek. A sajtó egyházellenes kampányt indított, s a parlament egyetlen ülésén sürgősséggel elfogadta az egyházi iskolák államosítását. Mindszenty Jószef és a Katolikus Püspöki Kar hajlandó lett volna az Egyház és az Állam közti tárgyalásokra, beleegyezett volna az Egyház és az Állam szétválasztásába, de nem fogadhatta el a feltétel nélküli, törvénysértő diktátumokat, az Egyház megalázását, szolgai behódoltatását, szétmorzsolását. A pártvezetés az 1948 augusztusában belügyminiszterré kinevezett Kádár János feladatává tette a „mindszentizmus" elleni küzdelmet és az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) létrehozását. A munkahelyeken ismét aláírásokat gyűjtöttek „Mindszenty népbíróság elé állítását követelve". Esztergomban 1948. december 18-án a Fürdő Szálló nagyterméből ifjúsági tüntetést indítottak a Prímási Palota elé Mindszenty ellen. Öt nap múlva a politikai rendőrség, vagyis az ÁVH látványos házkutatást tartott a Prímási Palotában, majd december 26-án, karácsony másnapján hatalmukat fitogtató, fegyveres kísérettel és gépkocsisorral jelentek meg „őrizetbe venni" Mindszenty Józsefet. Budapestre, az Andrássy út 60-ba, az ÁVH vérszagú központjába szállították „vizsgálati fogságba", hogy a szovjet módszerrel, előre megtervezett „kirakatpert" megrendezhessék. Esztergom Város Képviselő-testülete - behódolva a hazug kommunista hatalomnak - december 31-én „Mindszenty és bűntársai példás megbüntetését" kérte. A Szabad Esztergom című újság 1949. február 13-án számolt be a Mindszenty-perben hozott ítéletekről. Mindszenty József esztergomi érseket életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Mindszenty börtönbe vetésével a kommunista hatalom nemcsak a katolikus egyházfőtől fosztotta meg Esztergomot s az országot, hanem véget vetett annak a történelmi múltú hercegprímási méltóságnak is, amelyben egyházi és állami jogkör egyesült. Alkotmányos, jogi értelemben Mindszenty József volt az utolsó esztergomi hercegprímás, aki egyházfőnek s egyben Ma12