Fakász Tibor: Esztergom 1956-os históriája

Tartalom - A FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

gyarország első közjogi méltóságának számított az államfő után. Ettől kezdve a hercegprímás kifejezés értelmét vesztette. Esztergomban lezárult egy hét évszázados történelmi korszak. A várost a hagyományos, tekintélyes hercegprímási székhelyből vidéki kisvárossá degradálta a pártállam. A demokrácia látszatában tetszelgő kommunista diktatúra ezután kierőszakolta „az egyház és az állam közti megállapodást". 1950 júniusában éjszaka váratlanul ávósok rohanták meg a kolostorokat, s elhurcoltak több ezer apácát és szerzetest „a közrend és a közbiztonság érdekében". A Katolikus Püspöki Kar kénytelen volt tárgyalni és a Rákosi által diktált megállapodást aláírni az állammal 1950. augusztus 30-án. A „megállapodás" teljesítése érdekében 1951 nyarán koholt vádak alapján fegyházba zárták Grőszyóz5c/kalocsai érseket, s a házi őrizetbe helyezett püspököket az AVH kényszerítette a kommunista államnak behódolt „békepap" püspöki helynökök és irodavezetők kinevezésére. Ezek aztán állami esküt tettek, és az AVH-nak alárendelt Allavii Egyházügyi Hivatal megbízottainak ellenőrzésével kiszolgálták a kommunista államhatalmat. A fegyházban sínylődő Mindszenty távollétében „esztergomi érseki helynökhé" 1951. nyarán Beresztóczy Miklós esztergomi kanonokot nevezték ki, akit az Andrássy út 60-ban hónapokig tartó raboskodás annyira megtört, hogy vállalta a kommunista államhatalom szolgálatát, s a békepapi mozgalom vezetését. Igaz, hogy a katolikus egyház államnak fölesküdött esztergomi főnökeként csak reprezentálnia kellett, mivel a Prímási Palotában minden ügyben az Állami Egyházügyi Hivatal (és az ÁVH) megbízottja, Lázár Kálmán döntött.

2 A város lakossága, melynek nagy többsége az 1947. évi parlamenti választáskor a kereszténységre voksolt, döbbenten figyelte ezt a csalárd fondorlattal, hazugsággal és erőszakkal szőtt hadjáratot Esztergom, Mindszenty és egyháza ellen. Rákosi „proletárdiktatúrájának" éveiben ez ellen tiltakozni, szólni senkinek sem volt ajánlatos, sőt alkalomadtán még helyeselni is muszáj volt. Lelkük mélyén azonban az esztergomiak Mindszenty hercegprímással rokonszenveztek, s reménykedtek a kiszabadulásában. Szomorúan tapasztalták nagy múltú városuk egyházi és közigazgatási rangvesztését, s ugyanakkor szemlélői, részesei lehettek Esztergom szocialista átalakulásának. * Az államosított egyházi iskolák közül az esztergomi ferences gimnáziumot visszaadták az egyháznak. Az állam által engedélyezett 25 ferences tanár az 1950/51. tanévben megkezdhette a tanítást. A többi esztergomi iskola 13