Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje

Tartalom - Megalakulás, első időszak

11 lés 1839. iiov. 15-én újból tanácsnokká választja Miután azonban ezen közg\ ülés az eddigi rendőrkapitányt, Hartmann Ignácot polgármesterré választotta, helyébe Meszéna lett nyomban megválasztva. Az 1843—44.-iki pozsonyi országgyűlésen Esztergom követe volt, ahol kitűnt haladó szellemű hazafias és ékes szónoklataival. Különösen a városok jogaiért szállt síkra, mert maradiságunk egyik bizonyítékának tartotta, hogy az országgyűlésen az összes szab. kir. városok együttesen csak egy szavazatot képviseljenek a vármegyék egyenkénti két-két szavazata ellenében. Többekkel együtt a városok jövőbeni képviseltetésére nézve egy tervezetet dolgozott ki, amelyben Esztergom erkölcsi súlya, múltja és műveltsége alapján a jóval nagyobb lakosságú városokkal egyforma jogokhoz jutott volna. Országgyűlési szereplését az egykorú hírlapok állandóan figyelemmel kísérték, de az egyes városok követei is annyira értékelték, hogy Beszterczebánya és Nagybánya még 1844-ben, Székesfehérvár pedig 1845 junius 4-én díszpolgárrá választották. Ugyanezen évben Klauzál Gábor indítványára Csongrád vármegye is táblabírájának választotta meg. Az 1847-es választásnál Maurovich Rezső városi főjegyzővel szemben kisebbségben maradt. 1848-ban nemzetőr lett, 1849 május 1-én pedig a vármegyei közgyűlés I. alispánjának választja. A debreceni trónfosztó nyilatkozat kihirdetése így Meszénára hárult. Mindazonáltal a következményektől egy szerencsés véletlen folytán megmenekült: Pesten ugyanis ügye egy Nedelkovits nevű osztrák hadbíróhoz — régi ismerőséhez — került, aki azután rendőri felügyelet alá helyezéssel simította el ügyét. A Bach