Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó száz esztendeje

Tartalom - Megalakulás, első időszak

12 korszak alatt Meszéna Bényben a Pálffyféle birtokot bérelte, 1860-ban azonban újra a közügyek élére állott s 1860 december 11-én 11. alispánná választották, A provizórium miatt 1861. nov. 25-én az úgynevezett „alkotmányos tisztikarral" együtt lemondott

4 és 1864 január l-ig Bényben tovább gazdálkodott. Ettől fogva mint a tolnamegyei Dőry-uradalom zárgondnoka 1869-ig Esztergomtól távol volt. 1865-ben ugyan fellépett képviselőnek, de Besze Jánossal szemben kisebbségben maradt. 1869-ben az esztergomi kir. törvényszék helyettes elnöke lett, de a törvényszék Komáromba való áthelyezése miatt 1874-ben nyugalomba vonult. Ezentúl csak mint régi gyakorlati gazda a Gazdasági Egylet és a Borászati Egylet ügyeiben vett még tevékeny részt. Kaszinónk különösen a szívéhez volt nőve, egyetlen közgyűléséről vagy választmányi üléséről még 93 éves korában sem maradt el. Bámulatos nyelvismerete volt, latinul különösen szépen beszélt, a német, angol és olasz nyelvek mellett. Meghalt Esztergomban 1902. december 2-án. 4 Ezen időben beutazta Nyugateurópát Angliai tartózkodásáról érdekesen emlékezik meg Szemere Bertalan az 1849-es miniszterelnök Vukovics Sebőhoz, a debreceni kormány volt igazságiigyminiszteréhez írt levelében: „London, jul. 5-én 1862... Mult héten itt tömérdek ember, értem : magyar volt. Meszéna, tudod az esztergomi (városi) volt követ, kivel Mórócznál véletlenül találkozám, — egészen megzavarodott: hogy mindennap meg akart látogatni, hogy stb. Mondám neki: ti a száműzötteket elfeledtétek, mi azt már megszoktuk." (Szemere Bertalan levelei, II. kiadás. Bpest, 1873. 67. o.)