Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

7 emelvén az érseki székre: összekapcsoltatik a magyarországi primátus az esztergomi érsekséggel.

1

2 Telegdi Csanád érsek, Nagy Lajos bőkezű hozzájárulásával, az igen megrongált III. Béla korabeli főszékesegyházat 1331 és 1349 között — immár gótikus stílusban — helyreállítja és szentélyét két kápolnával bővíti ki.

1

3 Ez a helyreállítás az első és második románkori bazilika bizonyára még fönnálló alapfalainak épségbentartásával, az eredeti háromhajós, kereszthajó nélküli elrendezést teszi magáévá és nem annyira szerkezeti formákban, mint inkább díszítő elemekben s a templom berendezési tárgyaiban szólaltatja meg az új stílust. Gótikus szerkezeti elemek csak a szentély — most már nyolcszögű — apszisához simuló hat támasztópillér alkalmazásában, az öt pár oszlopnak pillérkötegekké való átalakításában és valószínűleg a boltozás technikájában jelentkeznek, bár ez utóbbi a templom alaprajzából nem tűnik ki.

1

4 Míg Demeter érsek 1385-ben Krisztus Szent Testének (Corpus Christi) kápolnáját építi hozzá a főszékesegyház déli oldalához,

1

5 addig Kanizsai János érsek 1396-ban az ellenkező oldalon, a Mária mennybemenetelének emlékére emelt díszes kápolnával gazdagítja a templomot.

1

6 A Kanizsai-kápolna északi falán szintén találunk támasztópilléreket. Hunyadi János kormányzó támogatásával Széchy Dénes érsek 1450—1453 ugyancsak gótikus stílusban restauráltatja a főszékesegyházat és 1453-ban nagy ünnepséggel, hat megyéspüspök jelenlétében újra fölszenteli a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert vértanú tiszteletére.

1

7 Zrednai Vitéz János érsek 1465 körül, a fenyegető gyakori tűzveszélyt elkerülendő, zománcos cseréppel (vitrariis tegulis) födeti be a templomot.

1

8 Jóllehet a harmadik főszékesegyház a XIV. század első felében nyert gótikus jellegét mindvégig — utolsó gyér maradványainak a XIX. század első tizedeiben történt végleges lerombolásáig és köveinek széthordásáig — megtartotta, mégis a XVI. század elejétől kezdve a legszorosabb kapcsolatban állott egy reneszánsz stílusú építménnyel, hazánk e nemben épült és szinte egyetlen, épségben ránk maradt legkiválóbb műemlékével: a Bakócz-kápolnával. Erdödi Bakócz Tamás 1506—1507 hazai, esztergomkörnyéki vörös márványból kápolnát építtet a főszékesegyház déli oldalán, a «Corpus Christi»-kápolnától nyugatra, Szűz Mária tiszteletére.

1

9 A kápolna számára az Olaszországban, ANDREA FERRUCCI-nál rendelt fehér márvány oltárt 1519-ben állították föl Esztergomban.

20 Várdai Pál érsek 1526 és 1543 között, a török mindinkább tért hódító előnyomulása miatt, a székesfőkáptalannal együtt kénytelen elhagyni székvárosát