Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

8 és azt Nagyszombattal cseréli föl. Esztergom ekkor, mint művelődési központ, hosszú időre elveszti jelentőségét. Egyházi vezető szerepe helyett ezentúl csupán egy fontos katonai erőd hivatását tölti be. Midőn Esztergomot a törökök 1543 augusztus 10-én elfoglalják, az ostrom alatt sokat szenved a főszékesegyház is. Az 1594-i hadműveletek alkalmával __ Mátyás főherceg sem kímélheti meg a templomot, mivel a török — amint az már ilyenkor szokás— a vallásos tisztelet és kegyelet vélt oltalma alatt, a főszékesegyházat használja lőporraktárul. A következő évtizedekben a vár ellen intézett ismételt heves támadásokat — akár török, akár magyar részről történtek légyen is azok — mindég leginkább a várhegy egyházi épületei sínylették meg. Végre 1683 október 25-én véglegesen keresztény kézre kerül a város.

2

1 A mintegy másfél évszázados pusztító török uralom s a dúló hadjáratok rombolásai után a sülyedés mélypont j ára j uA Bakócz-kápolna. 1507. — Az oltár ANDREAFERRUCCI műve. 1519. tott a hajdan oly virágzó prímási székhely. Az általános pusztulás mérvéről valamelyes fogalmat alkothatunk, ha meggondoljuk, hogy egész Esztergomnak 1697-ben csak egyetlenegy lelkésze volt.

2

2 Az esztergomi várat Mária Terézia 1761 október 15-én kelt adománylevelében átengedi a primátusnak és gróf Barkóczy Ferenc (1710—1765) 1762-ben át is veszi azt a katonaságtól.

2

3 A prímás még ugyanebben az esztendőben