Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

32 nem logikus folytatása a karoknak. Sőt, mereven szakít azzal és visszanyúl egy korábbi művészethez: az antikhoz, de Palladiónak — a késői reneszánsz ez utolsó nagy mesterének — közvetítésével. Az olasz klasszicizáló architektúra legbensőbb lényegét megvilágítani kívánó néhány sor után, tárgyunkkal szoros kapcsolatban, még csak azt óhajtjuk megjegyezni, hogy Itáliában az emlékszerű szakrális építészet leginkább a római Pantheon hatásának bélyegét viseli magán. Visszatérvén az olaszországi gvökérszálakból táplálkozó magyar klasszicizmus egyházi építészetére, fölsoroljuk annak legjellegzetesebb olasz mintaképeit. Ezek a következők: PIETRO BIANCHI (1787—1849): S. Francesco di Paola, 1815—1824, Napoli;

11

8 FVRDINANOO BONSIGNORE (1767—1843): Gran Madre di Dio, 1818—1831, Torino; 11

9 G

IOVANNI A

NTONIOSELVA (1753—1819): S. Trinitá (Tempio di Canova), 1819—1830, Possagno; 12

0 P

ETER N

OBILE (1774—1854): S. Antonio, 1826—1849, Trieste; 12

1 CARLO AMATI (1776—1852): S. Carlo Borromeo, 1836—1847, Milano.

12

2 Minthogy Péchy első terve eredeti alakjában nem került volt kivitelre, a hazai empire stílus kialakításában a debreceni református Nagytemplom nem tölthette be azt a vezető szerepet, amely különben joggal megillette volna. Megemlítendő itt még K

ARL VON MOREAU (1758—1841) nagygannai (1808— 1818) 12

3 és J

OHANN A

UGUST H

EINE (?) (1769—1831) váli plébániatemploma (1821—1824) 12

4 is. De Péchy művéhez hasonlóan, a Dunántúlnak e két vidéki templomát sem tekinthetjük a további fejlődés fontos tényezőjének, éspedig azért nem, mert részint kívülestek a nagy főpapi székhelveken, részint mivel tervezőik idegen művészek voltak. Végső elemzésben tehát a magyar klasszicizáló egyházi architektúrára Packh esztergomi Szent Anna-temploma 12

5 és az esztergomi főszékesegvház Kühnel— Packh—Hild-féle megfogalmazása volt döntő hatással. Az előbbin a római Pantheon, az utóbbin pedig Bramante és Soufflot hatása uralkodik. Az esztergomi Szent Anna-templom és a főszékesegyház többek közt az alábbi művekre hatott: Packh: Pannonhalmi Szent Benedek-rendi főmonostor (átépítési terv), 1828; 126 Hild: Egri főszékesegyház, 1831—1837; 12

7 Hild: Ceglédi református templom, 1835—1870; 12

8 FRUMAN ANTAL: Balatonfüred-fürdői kápolna, 1841—1846; 129 Hild: Pest-lipótvárosi plébániatemplom (első és második terv), 1845 és 1847; 130 W

UNSCH: Jolsvai plébániatemplom, 1849.

13

1 Sőt még a modern magyar új-klasszicizmus is innen merít ihletet, a közeljövőben fölépülő budapesti Ferenc József fogadalmi-templom kiváló építészének, L

ECHNER JENŐ-nek monumentális tervén.