Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház

33 Ha időrendben a debreceni református Nagytemplom építése meg is előzi valamivel Rudnay s utódainak építkezéseit, ez utóbbiak már csak azért is jelentősebbek, mert a főszékesegyház díszítésénél a képzőművészek minden fajtáját foglalkoztatják, ellentétben a református egyházzal, mely az ábrázoló művészeteket kirekeszti a templomból és pusztán az architektúrára szorítkozik. * Barkóczy merész elgondolásának és a nagyvonalú gondolatot életrehívó Rudnay törhetetlen akaraterejének köszönhetjük, — de nem csorbítjuk így az örökükbe lépő kegyes érsekek buzgó odaadását sem — hogy az ősi székvárosban ismét méltó környezetet teremtettek a mindenkori prímás számára. Sajnáljuk, hogy a geniális Kühnel eredeti terveihez híven nem épülhettek föl mindazok az egyházi épületek, melyekről Barkóczy és Rudnay álmodott, mert kivitelük meghaladta a primátus, sőt az egész magyar katolicizmus akkori teljesítőképességét. Ami azonban megvalósult belőlük: az esztergomi várhegy sziklabércén álló, kolosszális méretű főszékesegyház, az alatta sorakozó kanonoki házakkal — az a magyar klasszicizmusnak, külföldi vonatkozásban is egyik legjelentősebb emléke. Edvi Illés Gyula: Az esztergomi ioszékesegthéz. 3