Edvil Illés Gyula: Az Esztergomi Főszékesegyház
30 a templom legnagyobb téregysége, hanem mert egyszersmind a legvilágosabb is. Az önálló térrészeket maga alá rendelő kupolatér uralmában fedezhetjük föl a bárok téralkotás egyetlen jelentős örökségét. A főoltár s általában a szentély megvilágítása még a hajóé mögött is elmarad, és ekkép a fényelosztás csökkenti azt a hatást, melyet a hajó s a szentély dongaboltozása a mélységi törekvés szolgálatában elérhetne. A kereszthajó két szárának csekélyebb mélységét, azok erősebb világítása ellensúlyozza. Ilyképen a templom belsejét a hosszanti és a középponti elrendezés majdnem tökéletes egybeolvasztása jellemzi. Kühnel terve, mely a főszékesegyházat elliptikusan körülölelő egyházi épületekre vonatkozik: egyenes leszármazottja a Barkóczy-korabeli bárok térmegoldásnak. Míg a templom világos és célszerű alaprajzi elrendezése Kühnel és Packh műve, addig a józan — egyszerű mértani formákból fölépülő és díszítésekben tartózkodó — külső, egyrészt Packh, de leginkább Hild szellemét hirdeti. * Elavult rendi intézményeink a mult század elején egyre jobban gátolták a magyart, hogy népe minden erejét szabadon kifejthesse. A modern élet időszerű követelményeihez szabott reformok hiánya már-már gyökerében támadta meg a nemzetet, midőn e reformokat sürgető közéleti férfiak munkásságával mind komolyabb formát ölt az elalélt magyarság életrekeltése. Ekkor új korszak indul meg a nemzeti önállósulás jegyében — a szellemi élet minden terén, így a művészetben is. Nem tagadja meg kultúránk több mint kilenc évszázados hagyományát, hogy eklektikusán válogassa ki a nyugati műveltségből mindazt, ami — a magyar nép lelki adottságához idomítva s az ország szükségleteihez alkalmazva — gyökeret verhet a honi föld pariagában. A művészi alkotó munka föllendítésében az építészeté az elsőség, mivelhogy gyakorlati célt szolgál. Az építtető leginkább az Egyház. Egyrészt a török uralom alatt, másrészt a Rákóczi-féle fölkelés harcaiban, avagy elemi csapások folytán elpusztult és a későbbi nemzetietlen időkben, gyakran csupán kisebb és egyszerűbb .szükségépületekkel 11 2 pótolt sok templom méltó fölépítésével, csak most jut először — hosszú idő után — ismét hangosabb szóhoz a magyar építőművészet. Nem tekinthető ugyanis az autochton művészet föléledésének az előző korszak architektúrája, mert a Bécsből irányított, osztrák, helyesebben mondva birodalmi bárok — bár a Habsburg-monarchia különböző pontjain természet-
