Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726

A DUNA FÖLFEDEZÉSE láthatott hasonlót, mint itt a Felvidéken és Erdélyben: Nápoly körzetében a D' Agnan nevű tó közelében egy kis üreg látszik írja —, melyre körülbelül 1 láb magasságig olyan ködszerű kigözölgés terül, mint reggelente a rétekre, s ha valamely élőlény ebbe a gőzbe hatolva annak levegőjét beszívja, elkábul, ha pedig hosszabb ideg ott marad, elpusztul. Azt azonban csak népi hiedelemnek tartotta, hogy mindazok, akiket ez az átkos kigözölgés megmérgezett, a tó vizének gyógyereje által ismételt merülés után talpra állnak és eredeti egészségüket visszanyerik. Zólyom vármegyében — írja ugyanitt —, hasonló jelenséggel találkozott: Nem messze a Garam partjától Rivari falu fölött északra ugyancsak van egy 24 láb széles és 10 láb mély üreg - pereménél egy kis tölgyfa áll. Egyszer alászálltam ebbe a mély üregbe és közönséges száraz talajt találtam, míg északi oldalán szüntelen zúgással —, mintha a mélyben víz fortyogott volna — gőz tört fel. Midőn abban a reményben, hogy majd víz buggyan ki, fölkapáltattam, valamiféle büdös kigőzölgést éreztem, mely a közelben lévő állatoknak, vagy a zsenge növényeknek gyors pusztulását okozta, ugyanazokkal a kísérő jelenségekkel, mint Nápoly környékén, kivéve, hogy itt a kigőzölgést alig lehetett látni. Ehhez kapcsolódva elmondja, hogy a pásztorok gyakran találtak a gödör fenekén elpusztult madarat, sőt, néhány hónappal korábban, hogy ott járt, egy tehenet vitt oda balsorsa, mely ugyancsak belélegezte ezt a párát és mivel a pásztorok nem siettek segítségére, ugyancsak kimúlt. A kigözölgés vegyi összetételének megállapítására egy egyszerű kémiai kísérletet ír le, mellyel bárki könnyen meggyőződhet az elképzelés helyességéről. A vízrajzi részt záró fejezetét a budai fürdőknek szentelte. Ezeket az 1686. évi ostrom alkalmával rajzolta le. A kötetet a tárgyalt 21 nagy méretű térképen túl több mint 50 ábra gazdagítja. II. KÖTET - ROMAI EMLEKEK 22. kép - A "Római emlékek" kötetének nyitó ábrája, mely a Marsigli által felfedezett al-dunai Trajánusbíd építését ábrázolja, előtérben a technikai csodát építtető császár mellszobrával A kötet eredeti felfedezésekben és megfigyelésekben nagyon gazdag,

28

2 a számos rajz pedig a helytörténészek számára teszi különösen becsessé. Bár minduntalan vissza-visszautal az I. könyv térképeire, ahol a szelvényeken feltüntette a római régiségeket, szükségesnek tartotta, hogy helyszínrajzokon is megjelenítse őket. Az áttekintés megkönnyítése érdekében térképpel indít, amely a magyarországi római emlékek előfordulási helyeit tünteti fel.

283 Külön jellel látja el rajta azokat az erősségeket, melyek alakja még kivehető, és külön tünteti fel a teljesen lepusztultakat. Ugyanígy jár el a sáncok és árkok esetében is, továbbá a rómaiak által épített halmok, és azon helyek esetében, ahol feliratokat vagy más emlékeket talált. Látókörünkbe hozza az Itáliai félsziget nagyobb részét is, hogy megmutassa, hogyan csatlakoztak a Rómából induló utak a Kárpátmedencében általa talált kőből kirakott római utakhoz. 28

2 A kötet mélyebb ismeretéhez hasznos lehet ismerni BUB Mss di Marsigli, Vol. 6. Co. Aloysii h'erdinandi Marsili Diario geographica in itinere limitaneo, cum anticjuitatihus Romanis circa Danubium. 28

3 Rajzolója a korábban ismertetett dokumentumok alapján J. C. Müller. 65