Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726
A DUNA FÖLFEDEZÉSE De L'Isle, aki a folyót sohasem látta, jelentetett meg először a Duna-kanyart helyesen ábrázoló térképet (Carte de la Hongrie... 25 4 ). Ez azonban a Danubius Pannonico-Mysicus térképeinek értékét nem csökkenti. A Dunának ilyen alapos és szép térképi feldolgozása a kartográfiában addig nem készült. Nemcsak a folyó vonalvezetése volt újszerű (Mappa generalis), hanem a régió és benne Magyarország ábrázolása is. A római régiségeket, az ország bányáit bemutató tematikus térképek megelőzték korukat. A mű elején található Duna-térképek pedig rendre a következők: A Duna és mellékfolyói (39 x 27 cm) Forrásától a Fekete-tengerig egy sematikus ábrán mutatja a folyó rajzát és jelzésszerűen mellékfolyóit. Szükségesnek látta - írja a térkép ajánlásában -, a Duna átnézeti térképét is előre bocsátani, hogy az Olvasó a folyónak az általa vizsgált szakaszát el tudja helyezni. A korábbi térképek ezt nem teszik lehetővé -, indokolja. Áttekintő térkép Mappa generalis (70 x 91 cm) A Duna átnézeti térképe, melyen a folyó Kahlenbergtől a bulgáriai Jantra folyóig terjedő szakaszát a soron következő 18 részlettérképnek megfelelően felosztva mutatja be. Az ábrázolás újdonsága mellett magán viseli a korabeli térképek legtöbb gyarlóságát. Ez részben a távolságmérés pontatlanságából, részben pedig a csillagászati helymeghatározás kevés számából adódott. A Dunát, mint tudjuk, többnyire járhatatlan mocsarak kísérték. Ezeket kerüldözni kellett, így még csak lelépni sem lehetett megbízhatóan a folyó által egy-egy irányban megtett utat. A problémát a csillagászati helymeghatározásokkal igyekezett áthidalni. Ezért 1696-ban elhatározta, hogy a csillagászatban képezi magát, és beszerzi az észlelésekhez szükséges kvadránst. A nürnbergi Eimmartnál megrendelt kvadráns és a híres csillagász Cassinival való levelezés árulkodik elhatározásának komolyságáról. 25 5 A csillagászati észlelésekhez szükséges elméleti ismeretek megszerzésénél - miként erről már szó esett - Cassini és Eimmart távoktatására is rákényszerült, akik leveleikben módszeresen tanították őt. Ricciolinak a térképkészítésre és csillagászati észlelésekre is kitérő, a kor ismereteit összegző könyvét 25 6 is beszerezte. Talán a katonai élet zűrzavara is rákényszerítette, hogy mindezek ellenére az észlelések zömét a kvadráns használatában járatos fiatalemberre, J. C. Müllerre bízza. Természetesen Marsigli is végzett észlelést. 1699-ben például, amikor a határkijelölésen dolgozott, a napfogyatkozást figyelte meg a Corana folyó partján, Alsó-Horvátországban: Szinte valamennyi török kitódult sátrából- írja hogy lássa a szemükben oly csodálatos észlelést, mivel ebben az országban még soha nem látott dolgot cselekedtem. 25 7 Mérési eredményeinek pontosságától maga Marsigli sem volt elragadtatva. Szerencsére Cassini ellenezte, hogy azokat megsemmisítse, sőt azon volt, hogy ha Marsigli szavaival élve - a Danubiale Opus nem is jelenik meg, külön kiadja, mivel Magyarországon még sohasem végeztek ilyen megfigyeléseket 25 8, másrészt pedig mivel azoktól, akik minden zavaró körülménytől mentek és ülő életmódot folytatnak, ennek a munkának az elvégzése nem remélhető. Ha szemügyre vesszük a Marsigli által közölt, többnyire Müller által végzett csillagászati helymeghatározás alapján számított, a földrajzi szélességre vonatkozó mérési eredményeket, arról győződünk meg, hogy a térképen előforduló torzulásokat nem annyira a mérések pontatlansága, hanem inkább azok kevés száma okozhatta: 5 De L'Isle-ek - apa és fiai - működése meghatározó volt a XVII-XVIII. század fordulóján a francia geográfiában, csillagászatban és térképészetben. Ők tették széles körben ismertté Marsigli Duna-térképének új és az elődökénél hitelesebb ábrázolásmódját. A térkép feliratában Marsiglin túl "számos kéziratos és nyomtatásban megjelent" térképet jelölnek meg forrásul. De L' Isle, Guillaume (1675-1726). 1703. 55,5 x 79 cm; Magyar Vízügyi Múzeum 23. 77. 17. 25 5 A csillagászati rész előszavában a levelezés alapján azt gyanítom, hogy téves a műszer beszerzésének dátuma: 1690-ben elhatároztam - írja -, hogy több észlelést végzek, hogy azok... a Duna távolabbi környékének térképi felvázolásához is segítséget nyújtsanak... Beszereztem egy sárgarézből készült, 2 1/2 láb sugarú, szögbeosztással ellátott asztronómiai kvadránst, rajta ugyancsak sárgarézből egy körbe forgatható azimutális gyűrűvel. 25 6 Riccioli (Joh. Bapt.) Geographiae et Hydrographiae reformatae, nuper recognita et aucta libri XII. 1672. p. 691. Megjegyzendő, hogy az itteni magasságokból kivont légköri sugártörés értékeit Riccioli-tól kölcsönöztük, melyeket ő természetesen Bologna horizontjánál észlelt. (Tom. I. Pars II.) 25 7 DPM Tom. I. Pars II. Bevezető. 25 8 Cassini tévedett, mert a földrajzi szélességet néhány helyen már Wolfgang Lazius térképéhez is mérték; az 1670-es években Nagyszombatban biztosan végeztek műszeres méréseket. Ezekről azonban Cassini nem tudhatott, sajnos Marsigli sem (Bartha Lajos közlése). 58
