Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726

A DUNA FÖLFEDEZÉSE Bécs földrajzi helye Marsiglinál 48° 14' ma 48° 12' Buda földrajzi helye 47° 24' ma 47° 29' Baja földrajzi helye 46° 10' ma 46° 10' Dráva torkolatának földrajzi helye 45° 36' ma 45°33' Szeged földrajzi helye 46° 16' ma 46° 16' Titel közelében lévő katonai táborban 45° 20" Szolnok földrajzi helye 47° 9' ma 47° 10' Eger földrajzi helye 48° 0' ma 47°53' A táblázatból kűtűnik, hogy csak pár perccel tértek el - ha eltértek a ma mért adatoktól. A korabeli földrajzi szélesség-mérések pontosságát pedig határozottan felülmúlták.

25

9 A Duna szelvényrajzai A 18 térkép szinte topográfiai igényességgel készült. Nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy Marsigli és Müller ezekkel a térképekkel bizonyos értelemben megőlőzték Cassini

26

0 Érzékletesen ábrázolják a domborzati viszonyokat - hegyeket, mocsarakat és szárazulatokat -, a helységeket kis házacskákkal és tornyokkal jelölik, amelyek száma a helység nagyságával egyenes arányban nő —; nevüket nemcsak latinul vagy magyarul, hanem - ha ilyen létezik -, német és szláv nyelven is megadják. Ezen túlmenően gondosan berajzoltatta Marsigli, hogy hol, milyen római régiséget talált. Ez egyben jelzi azt is, hogy a térképeknek a nála megszokott funkciót is szánta: a szöveges részek támaszául, illusztrációjául. Könyvében, amikor a településeket, szigeteket vagy régiségeket írja le, szüntelenül hivatkozik, visszautal ezekre a térképekre. A tizennyolc szelvény nem egyformán pontos és részletgazdag. Azok, amelyekhez bőven állt rendelkezésére anyag, vagy pedig az ábrázolt terület hadászati szempontból nagy jelentősűgű volt, s így azt jobban megismerhette, megbízhatóbbak, mint az ellenséges területre esők, mivel ezek alapjául többnyire csak diplomáciai hajóútjai során készült vázlatai szolgáltak. A magyarországi szakaszra eső szelvények szinte valamennyi Duna menti települést feltüntetik — esetenként kis tanyákat vagy a mocsaras vidékből kiemelkedő szárazulatokat is — névvel megjelölve.

261 A folyót kísérő terep ábrázolása pedig annyira plasztikus, hogy szöveges leírás nélkül is képet adnak a valóságról. Jó példa erre a Csallóközt és Szigetközt ábrázoló II. szelvény. A szelvényt látva, valami hasonlót tudunk elképzelni a vidékről, mint ahogy Marsigli látja: Úgyszólván kelepcének vagy holmi labirintusnak a szigetei ezek. Csaknem teljesen mocsarak borítják őket, melyek között könnyű eltévedni, mert míg az ember a helyes utat keresi, körös-körül a víz fogságában találja magát, és csak élete kockáztatása árán tud kivergődni belőle. 26

2 A térképek jelei olyan szemléletesek, hogy a térképolvasásban járatlan szem is azonnal képet alkothat magának a tájról: mennyi az erdő, a mocsár, és hogyan néz ki a köztük megbúvó kisebb-nagyobb emberi település. Ahogy azonban közeledik a tárgyalt szakasz végpontjához, úgy lesznek részletekben egyre szegényebbek a lapok. így érkezik meg Dunánk a Jantra torkolatához, ahol Marsigli szavaival élve —, nevét megváltoztatva Isterként folytatja útját a Fekete-tengerig. 25

9 Bartha Lajos: Magyarország első tervszerű felmérésének 300. évfordulójára (kézirat). 260 Domenico Cassini (Perinaldo, 1625. június 8. - Párizs, 1712. szeptember 14.). Legnagyobb érdemei között tartják számon a Jupiter tengelyforgásának s lapultságának megállapítását, valamint négy Saturnushold és az állatövi fény felfedezését. Rendkívül tevékeny észlelő és szakíró, 1669-től a párizsi csillagvizsgáló igazgatója volt. 26

1 VII. Sectio: Tira polie campus, Tinthasa campus, Handok campus; X. Sectio: Kandel, Tuganiva, Zunta. 262 DPM Tom. I. Pars 1. 59