Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - III.A DANUBIUS PANNONICO-MYSICUS, 1726

A DUNA FÖLFEDEZÉSE a szó szoros értelmében felfedezője volt. Bécstől a Tisza torkolatáig húzódó terségek ugyanis korábban - a törökök jelenléte miatt - a tudomány emberei számára megközelíthetetlenek voltak. Most ő viszont a császári seregekkel vagy azok védelmében szabadon járt-kelt. Ugyanakkor eljutott a Balkán vidékének még zártabb területeire is, ahol viszont megfigyeléseit csak lopva végezhette, mivel akár csónakon, gyalog, vagy lóháton, mindig a barbárok felügyelete alatt volt. Gyűjtött ismereteit, feljegyzéseit aztán a téli szállásokon vagy a harcok szüneteiben, sátrakban és katonai köpenybe burkolózva dolgozta fel. A földrajzi, történelmi rész A térképek Marsigli ifjú kora óta következetesen térképvázlatokon rögzítette azokat a területeket, melyek érdeklődését felkeltették. A Duna módszeres térképezésére az ösztönzést mégis nagy valószínűséggel az angol George Ash,

249 a bécsi angol követ titkárának közvetítésével a Royal Society-től kapta. Ashe E. Halleyhez,

25

0 az ismert csillagászhoz Bécsből küldött levelében

25

1 egy Duna menti utazásáról számolt be és ecsetelte benyomását Bécs kulturális életéről. A várost rendkívül tudatlan helynek ismerte meg: régi és híres egyetemük dacára egyetlen egy matematikust sem találsz — írja —, és ha felállítanám teleszkópomat, az inkvizíció elé állítanának, akár egy varázslót. Majd így folytatja: Hiába kutattam a hadsereg néhány mérnöktisztje után, hogy megnyerjem őket - kívánságodnak megfelelően —, csináljanak térképet az újonnan meghódított területekről, de semmi remény, hogy egyet is találok. Néhány hónap Ash múlva találkozott Marsiglival, azzal az emberrel, aki a törökök által megszállt terra incognitaról elfogadható felvilágosítást tudott adni. Mint mérnökezredes — folytatja Ashe —, gyakran módot talált arra, hogy felkeresse az újonnan meghódított területeket, amelyek állítása szerint az általa látott valamennyi modern térképen szégyenletesen rosszul vannak rögzítve, és van okom ezt elhinni annak alapján, ami keveset én az elmúlt évben Magyarországból láttam, ahol — utánanézve a fellelhető legjobb térképeken —, gyakran városokat, falvakat és hegyeket sőt egész folyókat nevetségesen rosszul helyezve találtamé

2 Marsigli nem érezte magát avatottnak arra, hogy Magyarország térképi ábrázolásában általánossá vált tévedésekkel egyedül szálljon szembe. A megoldást alább, az Áttekintő térképnél ismertetem. Beszerezte a szükséges műszereket, segítségnek megkapta J. C. Müllert (1696). Addigra gazdag térképvázlatés jegyzetanyaggal rendelkezett a Duna mentéről. Müllerre a tervek szerint elsősorban az összegzés várt. Azt nem tudjuk pontosan, hogy mikor rajzolta az első olyan Duna-ábrázolását, ahol a folyó röviddel Esztergom után határozott ÉszakDél irányváltozását feltünteti. Az 1699. október 16-i határjelentés mellékleteként készült kereskedelmi térképén a Duna ezen a szakaszon korábbi Ny-K-i folyásirányát határozottan É-D-ire váltja.

253 A Duna futásának helyes ábrázolása az egész ország térképi megjelenítése szempontjából nagy jelentőségű volt, hiszen a Kárpátmedence gazdag vízhálózata, amely a Magyarország-térképek vázát képezte, a Duna vízrendszeréhez tartozott. Az új Duna-kép tehát Magyarország megújult, helyesebb térképi ábrázolását indukálta. A sors iróniája, hogy éppen Marsigli és Müller csillagászati helymeghatározásait fölhasználva a francia 24

9 George Ash ez idő tájt lord Paget bécsi követ titkára, a Royal Society, később a Dublin Philosophical Societynak is tagja. Minden bizonnyal az ő közvetítésével jutott el Marsiglihoz a Royal Society azon programja, melyben a történelem, a „natural history", geológia, a térképezés és napmcgfigyelések területéről várt a tudósoktól, utazóktól adatokat. Ily módon a Philosophical Transactions számára gyűjtöttek anyagot. 25

0 Edmund Halley (Haggerston, 1656 - London, 1742). 1698-1699 Afrika és Amerika partjai mentén földmágnesességi méréseket végzett, és megalkotta az első mágneses deklináció-térképet. Több mint 20 üstökös pályáját számította ki, és feltalálta a Napnak Vénusz-átvonulási megfigyeléseken alapuló parallaxis-meghatározási módszerét. 1718-ban pedig az állócsillagok saját mozgását fedezte fel. 25

1 A levélhez, melynek lelőhelye London, Royal Society, Early Letters, Anita McConnell közvetítésével jutottam. 25

2 Majd Ashe így folytatja: Ennek az úrnak az az óhaja, hogy fölvegyék a Royal Society tagjai közé, - ha úgy gondolod, hogy az itt ígért közlései és azok a szolgálatok, amiket ezután végezhet, ezt megérdemlik, bizonyára nem kis bátorítást jelentene az ö további erőfeszítései számára, ha ama megtiszteltetésről adnátok hírt, hogy fölvettétek őt. írjatok neki, legyetek szívesek, akár latinul, franciául, vagy olaszul, s az én címemre... 1691. november 25-én a Royal Society gyűlésén Marsiglit taggá választották. 25

3 Bécs ÖSA KA HKR Akten 1701 BLG Juli/42. Relation 10. melléklete; avagy MVM (Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum) 1257. - másolat. 57