Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA VIZÉNEK MINŐSÉGI SAJÁTOSSÁGAI Azt a tényt, hogy a Dunában különböző természetű és különböző összetételű vizek keverednek, a benne előforduló aranyszemcsék és a hordalékában felfedezett egyéb ásványi anyagokból vett minták bizonyítják; tehát az ásvány- és termálvizeknek, állóvizeknek, valamint forrásoknak, beömlése által - a korábban már említett egyéb vizeket ne is említsem -, a Duna vizét minden tekintetben elegyesnek kell tekintenünk. Sokszor ugyanis arany-, ezüst-, vagy réz- és más fémbányák a patakok és folyók, valamint maguknak a vízforrásoknak a közelében találhatók, azon kívül - ami a vizek minőségére föltétlenül kihat -, a rohanó patakok értékes fövenyt sodornak magukkal, amely a Dunába is eljutván, valamiféle heterogén összetételű vizet eredményez, és néhanapján megvigasztalja a halászokat, akik nem egy esetben találtak már arany és ezüströgöcskéket. Mivel a Duna vize annyi más vízzel keveredik - kénes, savas, keserű és termálvizekkel -, amelyekben Buda környéke oly gazdag, és amelyek a Duna medréből egyikmásik szigetnél is előtörnek —, eredendően annyira tisztátalan lenne, hogy ha a Nap sugarainak kitett folytonos mozgás által nem tisztulna, a Föld sok-sok mocsara és nagy mennyiségű ásványvize tönkretenné. Különbözőek voltak a kísérletek, amelyeket elvégeztem azért, hogy a Dunába folyó vizeket, a bányákban lévő és az azokon kívüli különböző ásványvizeket, valamint a termálfürdők vizeit megismerjem. Ezeket mind táblázatba gyűjtöttem, és a vegyes megfigyeléseket tartalmazó VI. könyvben helyeztem el. Az ásványokról szóló harmadik kötetben pedig ezek eredetére derül fény, és egyéb körülményekre, amelyek elősegítik az említett táblázatok könnyebb megértését; ezekhez csatlakoznak a különböző esővizekből, hóból és kutakból nyert vizekről szóló megfigyelések, hogy aztán segítségükkel a tudományokban jártas olvasó a sok különböző vizet az igazi Duna vízzel összevethesse, és fogalmat alkothasson magának arról, hogy mennyivel heterogénebbnek kellene lennie a Duna vizének mozgás, Nap, levegő és szelek nélkül, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy homogénebbé váljon. 425
