Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA MAGAS ÉS ALACSONY VÍZÁLLÁSAI A Dunáról szóló művünknek ez a fejezete nem éppen a legjelentéktelenebb; a folyó áradásának és apadásának okait, idejét és mértékét illetően ugyanis sok megfigyelést kívánt tőlem. 5 0 Ezek során megismertem a nagy esőzések, havazások és szárazságok idejét; felismertem, hogy a hóolvadás az Alpokban az egyedüli oka a hatalmas árvizeknek, és hogy ezek mindig annál fenyegetőbben zúdulnak le, minél több esőzés gyorsítja meg a hegyekben a hóolvadást. Az az időszak, amikor ez általában lejátszódik, június közepétől július közepéig terjed, és ez idő tájt rendesen a vízszint megemelkedését tapasztaltam. Ettől kezdve augusztus közepéig kevésbé észrevehetően szokott apadni, de a kánikula napjainak beköszöntével a víz szintje szinte mindig el kezd süllyedni, a hőmérséklettől és a hegyekben leesett csapadéktól függően erősebben, vagy gyengébben, míg a csapadék olykor szokatlan vízszintemelkedést okoz. Ez inkább ősz közepén és tavasz elején következik be, de rövid lefolyású. Ősszel és télen a csapadék elmaradása miatt olykor szokatlanul nagy a szárazság, és ilyenkor a Duna vízszintje rendkívüli mértékben lesüllyed, amit a többi keresztszelvény közé iktatott rajzon, amely az 1693., 1694. és 1695. években megfigyelt vízállásokat mutatja, jól lehet érzékelni. Megjegyzendő, hogy az ábrán a mértéket a legfelsőbb vízállástól a legalacsonyabbig kell nézni. Innen a fenékig, vagyis a meder aljáig semmiféle mélységi mérést nem végeztünk, mivel a meder egyenetlensége a vízmélység különbözőségét is magával hozza. Hó és eső elmaradása okozta nagy szárazságok idején pedig megfigyeltem, hogy a Duna szokásos vízmennyisége nem teljesen apadt el, csupán csak egy része: ebből szükségszerűen következik, hogy a folyókat azok a források táplálják, amelyek a hegységek sziklái mélyén fakadnak. Ezeket a forrásokat Bartolinus szerint csak az esőből és hóból származó tartalék vizek táplálják, amelyek a föld üregeiben rejtve futnak, de ha így volna, miként ő azt feltételezi, a csapadék hét hónapig való kimaradása következtében - gondolom —, magának a Dunának is ki kellene száradnia; márpedig, bár a hó- és esőviszonyoktól mindig függ ugyan, azért még sohasem szárad ki. Ebből számomra nyilvánvalónak tűnik, hogy a források az utánpótlásukat rendesen vagy az óceán vízének körforgása által kapják, vagy a víz elemének hatalmas tömegéből földalatti járatokon át máshonnét részesülnek, és ezeket a földalatti készleteket az esőből és hóból származó utánpótlás inkább csak növelni, nem pedig eredendően adni tudja. 5 0 Marsigli hadmérnökként több alkalommal vert hidat a Dunán és mocsarain át a vonuló hadseregek számára. A folyó vízjárásával számolnia kellett a hadvezetésnek a 15 évig tartó háború hadjáratainak a megtervezésénél is. 422
