Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA VIZE ÉS A VELE KEVEREDŐ EGYÉB VIZEK A víz a négy elem egyike, áldás a Földnek, amelynek belsejét és felszínét átjárva maga is jellegében átalakul. Természete szerint mindig híg, hűvös, ízetlen, és miként sokan vélik, földdel kevert folyadék, ami föltételezésem szerint csakis esetleges jelenség; a vízben szükségszerűen kell lennie levegőnek, de hogy mennyinek, az legalább annyira homályba vész, mint amennyire nyilvánvaló, hogy gömböcskékből épül fel, ami az esőcsöppökben megfigyelhető, és alakjukkal a szivárvány színjátékát előidézik; és míg a részecskék a vízben egymásra nyomást gyakorolnak, kiváltják a víznek a súlyosabb testek középpontja felé irányuló mozgását. A víz két különböző utat jár meg: egyiket a felszínen, másikat a föld belsejében. Ez indított arra, hogy megkülönböztessek egyszerű vizet, amely eredeti, tiszta állapotában van és íztelen, valamint összetettet, amely míg a föld mélyét járja, mivel folyékony, oldja az ott előforduló sókat, aminek következtében eredeti természetes állapota megváltozik, ez ízében is jelentkezik, ami - miként mondtuk —, azoknál a vizeknél, amelyek a föld mélyét megjárták, gyakrabban tapasztalható, mint azoknál, amelyek a felszínen folynak. Azt a feltevést, hogy a vizekben csak járulékosan van jelen a föld, kísérlettel is bebizonyítottam, amikor is az égből hulló esővizet közvetlenül egy tiszta edényben fogtam fel, és így bizonyosságot szereztem arról, hogy a vizek természetes állapotukban tiszták, minden földtől, szennytől és idegen anyagtól mentesek. Ennek ellenkezőjét mutatják a föld belsejében folyó vizek, mivel saját mozgásuk romboló hatása következtében talaj részecskékkel keverednek. Itt utalok a föld felszínén folyó vizeknek azon felosztására, amelyet a fejezet végéhez csatolunk; ezt nagyrészt több kísérleti eredmény kiértékelése által nyertük, s témánk áttekinthetőségét segítette elő. A Duna lényege tehát, vagyis az, ami a folyót kizárólag alkotja, a vizek áradata. Ez olyan bőséggel hömpölyög benne, medrét annyira szélessé és hosszúvá formálta, hogy Európa valamennyi folyójánál hatalmasabb lett. így szükségszerűen egyik legfőbb feladatunknak kellett tekintenünk ezen elemnek a vizsgálatát, hogy általa a hatalmas folyó lényege tisztán láttassék, kezdve az általános leírásoktól - a tények nagy vonásokban való ismertetésétől —, egészen a beléje ömlő vizekig, amelyek vagy a távoli Alpokban lévő forrásvidékéről, vagy a folyó partvidékéről jutnak bele. Szemléltetőül hasznosnak tűnik ehhez a részhez kézbe venni a vízrajzi térképet, amely bemutatja a Duna általunk vizsgált szakaszán közvetlenül beléje ömlő valamennyi folyó eredetét, útját és betorkollását, feltüntetve azokat a tájakat is, amelyeket ezek a folyók átszelnek. Ide csatoljuk még azoknak a kísérleteknek a táblázatait, amelyek a Duna általunk vizsgált szakaszához tartozó vizek különböző fajtáin elvégzett megfigyeléseket rendszerbe foglalva tüntetik fel, a táblázatok végéhez pedig azokat a hipotéziseket csatoltam, amelyeket a kísérletek alapján alkottam, hogy amennyire lehetséges volt, belőlük a Duna vize természetéről képet adjak. Ezeket nagy terjedelmük miatt most nem hozzuk, hanem csak a vegyes megfigyeléseket tartalmazó VI. kötetben. 423
