Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A TISZA ÉS A DUNA MOCSARAINAK FÖLDALATTI ÖSSZEKÖTTETÉSE Miután a terület azon részét is megvizsgáltam, amelyet a Duna és a Tisza alsó szakasza zár be Bácska környékén, azt gyanítottam, hogy léteznek a víznek szerteágazó földalatti járatai, amelyek a Duna és a Tisza mocsarait összekötik. Erre a feltételezésre az vezetett, hogy a két folyó párhuzamosan fut, vagyis mindkettőnek hasonló a lefolyása; a szóban forgó Alföld lejtése pedig kicsi. Míg aztán 1693 nyarán mindaz, amit korábban csak sejtettem, kézzel foghatóvá, és teljes bizonyossággá vált számomra. Ez idő tájt rendkívül megáradt a Tisza. Ugyanakkor a Dunában és mocsaraiban szinte alig volt víz, a folyó tehát semmi esetre sem tudta a mocsarakat vizével táplálni. A Tisza mocsarai pedig, amelyek felettébb feltöltődtek a Tiszából, annyira hatalmasak és terebélyesek lettek, hogy a mélyebb fekvésű helyek és Bács megye is, azaz a DunaTisza köze lapályos mezői víz alá kerültek. Emiatt a vetések, mivel a szivárgó talajvíz elborította őket, roppant kárt szenvedtek. Hasonlóról még a legidősebbek sem hallottak, mivel sem a Tisza, sem a Duna ily nagy áradása ekkora szerencsétlenséget nem hozott rájuk. A jelenség magyarázata az, hogy a leírt felszínnek a lejtése a Tiszától a Duna felé nem ugyanaz, mint a Dunától a Tisza felé. Ennek a síkságnak a talaját, néhány helyen úgy a termőföld, mint a homok sajátosságai miatt érdemes egy kicsit gondosabban is megvizsgálni. A völgyekben, és a szántóföldeken található fekete föld zsíros. A homok aranysárga és nagyon terméketlen, és csak az olyan gyér növényzet terem meg rajta, amely az ilyen homok-talajon szokott nőni, sőt a termékeny földeket homokbuckákba halmozódva veszi körül. Hasonló a helyzet Vác [Waizen] szigetén

4'' és a Margit-szigeten, valamint a Tisza, Maros és a Duna által bezárt Vlasca környékén, amely a Temesvári Bánsághoz tartozik. Az egész terület pedig, különösen a Tisza mente, annyira gazdag a salétromsóban, hogy a lőpor készítéséhez - fa híján - nem is tisztítják. 45. ábra A Duna - különböző időkben megfigyelt magas és alacsony vízállásai I. 1694. június végén — a legmagasabb vízállás. II. 1693. június elejétől július 20-ig. III. 1693. március végétől május elejéig. IV. 1693. október elejétől közepéig. V. 1693. augusztus 24-től október l-ig és ez az állapot általában március végéig tart, kivéve néhány kisebb áradást október elején. Az ölben megadott méretarány nem a Duna szélességét, hanem vízállását mutatja. " A Szentendrei sziget. 421