Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA 43. ábra A folyók vizének mozgásformái A folyó mozgása lehet: I. Egyenes vonalú; II. ívben kanyarodó; III. Haránt irányú. 44. ábra IV. Saját középpontja felé irányuló leszálló és a középpontból felfelé irányidó mozgás; V. Spirálmozgás. A vízörvények, amelyeket a törökök „czurentiá'-nak hívnak, vizsgált Duna-szakaszunkon Orsovánál és a szomszédos helyeken nagy számban találhatók. Ezek formáját, mozgását és helyét kutatva arra a magyarázatra jutottam, hogy a sziklák és a víztömeg kölcsönös harca idővel a sziklában lévő hasadékot tovább vájta és földalatti folyócskát hozott létre, melyen át a víz erővel utat törhetett magának. A jelen ábrán a PPP vonalak a vizek támadási irányát mutatják, melyek a Q sziklára rontanak, arról újra meg újra visszaverődnek az RR vonal mentén, ezek a folyó sodrának következtében egy másik vonal mentén - SS — ismét a sziklához csapódnak, és ez a meder mélységétől függően újra meg újra ismétlődik; a víz az alul képződött járaton át - TT - egérutat nyer, tölcsér képződik - UU —, amely a felső spirálvonal centrumából lefelé halad, ami oka annak, hogy úgy tűnik, mintha víznyelő lenne ott. 418