Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA 42. ábra A Duna keresztszelvény-rajza alacsony vízállás idején, hogy jobban érzékelhető legyen egy — szinte víz nélküli - mocsárnak az állapota A. A Duna szintje magas vízállás idején. B. A part egyik oldala a folyó élő sodrával érintkezik, a másik meg azzal a mocsárral, mely öt a Dunától elválasztja. C. A Duna vízszintje alacsony vízálláskor. D. Mocsári nádasok a felszín talaján, amely először szárad ki. E. Rákok üregei. E Bűzös fekete talaj. G. Laza, iszapos talaj, melyen át a víz szivárgás útján, valamint H. Ereken, melyeket fokoknak hívnak, jut vissza a Dunába. I. Megjegyzendő, hogy hasonló módon játszódik le ez a szivárgás a síkságokon át, ami által az ott lévő tavak feltöltődnek. L. Szürkés, iszapos talaj, melyen át M. Egy nagyobb csatorna nyílik, amely az N tóból vezeti le a vizet. N. Tó. Ha pedig a Duna vízszintje a C szint alá süllyed, egy újabb fok képződik, akár egészen a tó fenekéig, amikor is a halak nagy tömege pusztul el, teljesen elfertőzve a levegőt. 417