Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁ GI É S SZERBIAI SZAKASZA mégsem jelentkezett nálunk az árvíz, jóllehet rövidesen ide is meg kellett volna érkeznie. Figyelembe véve tehát azt, hogy előbb a mocsarakat kellett feltöltenie, nyilvánvalóvá vált számomra annak az időeltérésnek az oka, amely a különböző helyeken eme nagy áradásoknál mutatkozott. Ezek a mocsarak okozzák azt is, hogy a Duna igazi medrében lévő víztömeg nem olyan egyértelműen mindjárt és azonnal kezd el apadni, bár az áradást okozó esők és hóolvadások már megszűntek; a mocsarakból a Dunába visszaszivárgó vizek megakadályozzák ugyanis, hogy az apadás mindjárt érzékelhető legyen. Sőt vannak olyan mocsarak is, amelyek annyira mély fekvésűek, hogy sohasem száradnak ki, mivel a Duna legkisebb vízállásának szintjénél is mélyebben vannak: így tavaknak nevezik őket, de inkább a Duna fölös vizeit befogadó töméntelen hallal teli halastavaknak tekinthetők. Végül, hogy a Dunát kísérő mocsarak igazi felépítése nyilvánvalóvá váljon, fontosnak tartottuk egy mocsárnak a metszetrajzát közölni: ezáltal ugyanis megismerjük az igazi Duna-meder helyzetét, az azt kísérő mocsarakat, és a már említett, fokoknak nevezett ereket, ezeket a mélyedéseken át tétován kanyargó vízfolyásokat, sőt a mocsári talajok különböző fajtáit is, valamint a nádasok torzsokait a rákok és halak számtalan búvóhelyével, amelyek a víz apadásakor szárazra kerülnek, és láthatóvá válnak. 416
