Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA MOCSARAI A Duna mocsarairól szóló rész jelentős helyet foglal el leírásunkban, mert a mocsarak lépten-nyomon felbukkannak a Duna mentén; hol keskenyebbek, hol meg szétterülnek, és mélység, befogadóképesség tekintetében is különböznek. Rajzainkon mindezt feltüntetjük, részben a fenti jelenségek szemléltetésére, részben pedig azon vizek mennyiségének az érzékeltetésére, amelyeket a mocsarak a Duna vizéből tárolni képesek. A mocsarak mindig a folyó sodrával szembe lévő part mentén helyezkednek el, kivéve a nagyobb folyók - például a Dráva, a Tisza és a Száva - torkolatát, ahol mindkét oldalon keletkeztek olyan mocsarak, amelyeket az említett folyók maguk hoznak létre túl azokon, amiket a Duna alkotott. A jelenségnek két oka van: az egyik ok az, hogy Magyarország, Bulgária, Moldva és Oláhország felszíne mocsarakban bővelkedő síkság, és ezért a folyónak nincsen esése, partjai egyik oldalon sem magasak, vagy hegyek által közre fogott, kivéve a szerbiai szakaszt, ahol a Balkán-hegység vonulatai fogják közre. A mocsarak létrejöttének másik okozója a folyás irányának megváltozása, miként Esztergomnál, ahol a hegyek nagy kanyarulatra kényszerítik a folyót és ez által létrehozói lesznek mindazoknak a mocsaraknak, amelyek Pozsonynál és Szigetköznél meg Csallóköznél találhatók; ugyanígy a nagyobb folyók betorkollása vagy a zugoknál keletkező víztorlódás 4 8 következtében vagy a Duna medrének beszűkülése által, miként azt Marecobilánál korábban már leírtuk. Ezeknek az akadályoknak a következtében a folyók kevésbé rendezetten folynak, vagy kiöntenek, s a már említett magyarországi síkságon visszamaradnak a vizek: mocsarakat hoznak létre, amelyeket Budától egyenes vonalban egészen Palánkáig és Rámáig — Belgrádtól kétnapi járóföldre — lehet látni, míg csak mindkét parton fel nem tűnnek a hegyek, amelyek egész Fetislamig szűkebb mederbe kényszerítik a folyót, következésképpen itt magasabb vízállást hoznak létre, ami Vidinig néhány mocsár létrejöttét eredményezi. Ezt követően a Magyarországról már ismert rend szerint, a hegyeket elhagyva egészen a Fekete-tengerig folytatódnak a mocsarak. Mivel pedig hullámai hátán sok homokot szállít a Duna a tengerbe, vagyis a torkolatvidékre, ami a hatalmas folyamot szabad folyásában akadályozza, és vizének a tengerbe juttatásában gátolja, és mert a vidék sík, szükségszerűen elárasztja partjai mentét. így jön létre Magyarország, Oláhország és Moldva sok-sok mocsara. Az a vízmennyiség, amit ezek a mocsarak befogadnak, kiterjedésük és mélységük miatt figyelemre méltó: tudniillik egyik oldalon a szilárd talaj képezi határukat, másik oldalon pedig, hogy úgy mondjam, az iszap, vagy homok hordalék, mely a holt vizeket a folyó élő vizétől elválasztja. A folyó a mocsarakat a fokoknak nevezett bizonyos csatornákon át táplálja, vagy pedig az említett vonalat átlépve tárolókat váj magának, ahol ennek a nagy folyónak a fölös vize - mielőtt egyik vidékről a másikra menne —, több napra megreked, előbb ugyanis azokat kell feltöltenie. Ezt figyeltem meg 1694. júliusában, midőn gyalogos seregemmel Culutban tartózkodtam. Bécsből a Duna áradásáról riasztó hírek érkeztek, w Visszaduzzasztás 415
