Deák Antal András: A Duna fölfedezése
Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA
A DUNA MAGYARORSZÁ GI É S SZERBIAI SZAKASZA 40. ábra. A Duna vízszinttörései Columbac [Galambóc] és Bánul szigete között, ami elsősorban a kép felső részén kivetítve látható. Leolvasható róla, hogyan tartóztatja fel a három vízesés a Duna vizét, és miután átbukott rajtuk — a vízszintes A A vonalhoz viszonyítva jól látható —, mindig nagyobb eséssel folyik tovább. Az ábra alsó része a Dunát természetes kanyarulataival az őt közrefogó, és beszűkítő hegyekkel mutatja. Az ábra felső és alsó részét összekötő egyenesek — BBB — pedig a Duna zúgóit jelölik meg. A DUNA VÍZSZINTTÖRÉSEI Folyónk vízszintjének eltéréseit főként azon a szakaszon vizsgáljuk, amely a Balkán hegység vonulatai között, Columbac [Galambóc] vidékén Fetislamig terjed, mégpedig a zúgókig, ahol a meder szélességében húzódó sziklazátonyok különböző szintekre duzzasztják a víz felszínét. A csatolt térképen, amelyen az említett szakaszt felülnézetből - miként mondani szokás: madártávlatból —, és oldalnézetből látjuk, ezt a szintkülönbséget mutatjuk be. Az ábrán nyilvánvalóvá válik a meder szerkezete, amely oka annak, hogy a vizet a sziklák úgyszólván gátként feltartóztatják, és kisebb-nagyobb magasságba duzzasztják fel. Az első zúgó, amely sebes sodrával tűnik ki, a víz tömegének nagyobb részét visszaduzzasztja, míg ha ilyen akadályokba nem ütközne, egyenletesen, a felszín szintváltozása nélkül folyna le. Ez tehát az oka annak, hogy a zúgók alatti részen kevesebbnek tűnik a víz és ugyanazon zúgót véve tekintetbe, az alsóbb részének vízszintje alacsonyabb, mint a felsőé. A térképen és a szelvényrajzon valamennyi többi vízszinttörést is berajzoltuk abban a sorrendben, ahogy azok a valóságban követik egymást. Ebből nyilvánvalóvá válik még az is, hogy a zúgóknál a meder erősen lejt. A Tachtalia zúgó alatt a vízszint különbsége olyannyira szembetűnő, hogy bármely hajós észlelheti, ha hátranézve a víz felszínére irányítja tekintetét; ugyanis azonnal felismeri, mintha csak szintező műszerrel mérné, hogy az említett vízfelszín több lábbal alacsonyabb, mint feljebb. Ezek a szintkülönbségek a mellékelt ábrákon szembeötlően jelennek meg. 41. ábra Azt mutatja meg, hogy mi módon hozzák létre a folyók a mocsarakat. A. Homokpad 4' a mocsár és az élő víz között, amit helyenként azok a vízfolyások szelnek át, melyeken a folyó vize a mocsarakba jut. B. Magas part, amely a folyóval érintkezik. C. Közepesen magas part, többnyire homok, és a mocsarat övezi. D. Különböző mélységű vízmedrek, melyek magasabb vízállás esetén a folyó vizét a mocsárba vezetik. 4 7 Övzátony. 414
