Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA A DUNA PARTSZAKASZAINAK ELTÉRŐ SAJÁTOSSÁGAI Dunánk egyes partszakaszai - az őket körülvevő terület függvényében - különböznek felépítés, forma és magassági szintjük tekintetében, mert ha az sík, aszerint, hogy mélyebb, vagy esetleg magasabb fekvésű, a partok is alacsonyabbnak, illetve magasabbnak tűnnek. Ha a táj hegyes, a partok is hegyesek; ahol pedig a folyó mente mélyebben fekszik, és a víz folyása nem olyan gyors, mocsarak közé szorul a folyó. Ez többnyire az északi részeken fordul elő, ahogy azt az ábrákon külön is bemutatjuk, mert miként azokon látszik, ugyanúgy kell elképzelni a Duna határait is: hol magasabb, hol pedig alacsonyabb fekvésűek, hegyes vagy egyik, illetve mindkét oldalon mocsaras területeken futnak, ezeket pedig távolabb végül is magasabb partok határolják. A magasabb partokról elmondhatjuk, hogy ezek többnyire a déli oldalon találhatók, Kahlenberg lábánál kezdődnek és a Fekete tengerig futnak; csak az esztergomi, visegrádi és budai hegyek rövidke szakasza, valamint az ezeknél hosszabb - Columbactól a Vaskapun túlra, vagyis a Duna Orsova alatt 3 órányira lévő zúgójáig terjedő - rész képez ez alól kivételt. A sík, de magas part 2 galliai mérfölddel

4

2 Buda alatt kezdődik és Paksig tart, és 8 vagy 10 öles meredek falként kíséri a Dunát, ami aztán a Szerémség alacsony hegyeinek rövidke szakaszát nem tekintve, ahol a hegyek kevéssel Illók felett kezdődnek és Szalánkemen szomszédságában végződnek, újra megjelenik Szlavóniában, és a Száváig tart. Szerbiai szakaszán részben alacsonyak, részben hegyesek, részben pedig kis dombokba ágyazódni látszanak a partok, ahogy a Buda és Paks közötti szakaszról írtuk, és így futnak egész a Fekete-tenger partjáig, miként az a térképen látható. A MOCSARAS PARTOK Olyan területek ezek, amelyek alacsonyabban fekszenek, mint általában a Duna szintje, és a szilárd part, meg a csekély és laza homoktöltés közötti helyet foglalják el. Ez a töltés az élő víz mentén a folyó állapotától függően képződik az ilyen helyeken.

43 Amikor a töltés nagyon alacsony, vagy valamely pontján a víz az előbb leírt területekhez utat talál, elárasztja azt, és elvizenyősített berkeket hoz létre, minden kultúrnövényt elpusztítva, nádasokat, valamint sást és más hasonló növényeket tápláló mocsarakat szül, ezek pedig a mocsaras partok létrehozóivá lesznek. " 1 galliai mérföld = 4451.9 m. 4

3 övzátony 409