Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - LUIGI FERDINANDO MARSIGLI: A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA

A DUNA MAGYARORSZÁGI ÉS SZERBIAI SZAKASZA 36. ábra A Duna medrének különböző felszíni formái I. A meder felszíne szinte sík, és ez az általánosabb. II. Egyenetlen a felszín — ez a Balkáni hegység közé eső szakaszon gyakori. III. A vaskapui szakasz medre a hegységből kiálló sziklaszirtek miatt zátonyos; ilyenek a Dunát az Isztertől elválasztó Strabon-féle zúgók, amelyeknél, ha a vízállás alacsony, a hajókat terhüktől meg kell szabadítani. Hasonló kisebb vízesések találhatók Columbac[Galambóc, ma: Golubac, Szerbia] és Grében között is. A DUNA MEDRÉNEK ALKOTÓELEMEI Vannak sík, gödrös és sziklás mederrészek, amelyeknek más és más az alkotó eleme: homok, iszap, illetve kő. Ezeket típusuk szerint mutatjuk be. A sík, ill. a csaknem sík mederfajta gyakoribb a többinél, ezek csak a Balkáni hegység között egyes helyeken fordulnak elő, ahol annyira se nyílik meg a hegy, hogy a Duna medrének szabad teret tudna adni, és így — miként Dáciában és Szerbiában — medrét maguk a sziklák alkotják. Lásd az ábrákat, amelyek a Duna medrének felszínét mutatják be. 37. ábra A különböző partszakaszokat szemléltető ábrák: I. Az egyik part magas, a másik alacsony, s ezen utóbbi között és a folyó között mocsaras rész húzódik. II. Mindkét part mocsaras, amelyeknek széles, mocsaras sávját a belőle alig kiemelkedő terület határolja —, ilyent Eszéknél találunk. III. Olyan partok, amelyek egyes helyeken mindkét oldalon sziklásak. IV. Meredek partok, amelyek a Trajánus hídjának szomszédságában találhatók. 408