Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUNA FÖLFEDEZÉSE rabok tömegét. Köztük jelöli meg saját helyét is Marsigli. Új szerepében vele takaríttatták a közös kávézósátrat, és itt alkalma nyílt arra, hogy megismerje a török kávéfőzés fortélyait. Később könyvet írt erről, 2 6 amely nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Európában a kávézás meghonosodott. Ez idő tájt ismerkedett össze a sorsát erősen meghatározó két bosnyák kereskedővel, akiktől a rabszolga-kereskedés sem állt távol. Az 1680. évi konstantinápolyi útnak hála, szót tudott velük érteni. Ennek akkor vette igazán hasznát, amikor egy si­kertelen szökési kísérletét követően halálra ítélték. Éjszaka láncaiból kiszabadulván az alvó törökök között próbált kereket oldani. Észrevették, és gazdája elé vitték. Az meg­verette, majd megláncoltatta, hogy másnap kivégezzék. Reggel a két bosnyák hallván a történteket, a pasához sietett, és 24 tallérért megvette. Szándékuk az volt, hogy 100 velen­cei aranyért továbbadják egy boszniai szeráj tulajdonosának. Marsigli azt mondta, hogy 200 tallért is fizetnének érte, csupán egy leve­let kell írnia a velencei követnek. Ráálltak, de egyelőre még nehéz megpróbáltatások vártak rá. Üj gazdái lovának kengyeléhez kötözve mezítláb a ló mellett futva menekült a török sereggel Bécs alól. Amikor már nem bírta gya­log, egy vezetéklóra hajították. Ehen, szom­jan, az üldöző keresztény seregek elől menekülve érkeztek Pannonhalma alá, ahol gazdái szőlőt loptak. Itt egy hírnök azt jelen­tette Kara Musztafának, hogy üldözőik elérték a Rábát. A nagyvezír elrendelte a rabok lemészárlását, hogy azok ne hátráltassák a menekülést. A nagy fejpénz reménye ismét megmentette Marsigli életét. Esztergom táján megnyugodott a menekülő török sereg, ők is lemaradtak a csapattól, már csak azért is, mivel Marsigli nem bírta az iramot. Kimerülten érkeztek meg Budára, ahonnét rövid pihenő után folytatták útjukat tovább Boszniába. Szarajevóban a tervezett rabszolga adás-vétel nem sikerült, így gazdái innen háromnapi járásnyira lévő - a Rama folyó melletti -, füstös viskójukba vitték, melyben két testvérük, azok asszonyai és gyerekei is laktak. Láncra verve, tetvek között várta sorsa jobbra fordulását. Veséje felmondta a szol­gálatot. Egy ferences szerzetes látogatta, és testi-lelki bajában ápolta. Felgyógyulása után ismét levelet írattak vele, amelyben most már 300 velencei aranyat, 100 arany értékben pedig árut kértek érte. A levelet velencei és bolognai barátainak címezte. Meg is érkezett a pozitív válasz, a csere lebonyolításának helyéül Dovaria várkastélyát jelölték meg. A török várkapitány azonban letartóztatással fenyegette meg őket. Visszamenekültek hát kunyhójukba. Egy napon aztán egy kopott külsejű török újabb javaslattal állt elő az ügy lebonyolítását illetően, ami sikerrel is járt. Az alku után, miszerint Marsigli 200 velencei aranyat helyben, 200 aranyat pedig Itáliába való visszatérte után fizet - erre Marsigli becsületszava volt a garancia -, megölelték, és ünnepi vacsorával búcsúztatták. 2 7 Lovat kapott, és az éjszaka leple alatt a közvetítő törökkel elhagyta a házat. Két éjszakai lovaglás után jutottak biztonságba, egy Marco Bassi nevű úr házába. Innen a ferencesek kolostorába vezették, ahol végre megfüröd­hetett, és tiszta ruhát kapott. A húsvéti ünnepeket Splitben, Antonio Mozato kereskedő tengerparti házában töltötte, akivel még 1679-ben, Konstantinápoly felé menet barátkozott össze. Itt szállt hajóra, amely négy nap múlva Velencében kötött ki. 28 Útja során a rabszolga Marsigli egyre értéke­sebb áruvá vált, de nemcsak rabtartói számára. Részben a török tábor belső prob­lémáiról és haditerveiről szerzett fontos ada­tokat, részben pedig, míg Buda alatt időztek, egy növény nedvével vázlatokat készített a török védelmi rendszerről, amit három évvel később Buda sikeres ostrománál hasznosítot­tak. Eszéknél ugyancsak feljegyezte a hadásza­tilag fontos részleteket. Továbbhaladva a Balkánon Boszniában megismerte a boszniai útviszonyokat, a kereskedelmi lehetőségeket, amely ismereteket a már említett, a kereske­delemről írt tanulmányában tett közzé. 2 6 Bevanda Asiatica... Vienna, 1685. 2 7 1699-ben a határkijelölés során Marsigli felkutatta két néhai rabtartóját, akik elszegényedve és megtörve jelentek meg előtte. 2 8 Részletesebben: Gróf László: Marsigli gróf élete 1. Cartographica Hungarica 2. 1992. október. 15

Next

/
Thumbnails
Contents