Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUINA FÖLFEDEZÉSE Raboskodásának tárgyi emléke, rablánca, túlélte a századokat: Bolognában a Museo Archeologicoban őrzik.

2

9 4. kép — XVII. századi csillagászati segédeszközök A hadmérnök Szabadulása után három hétig maradt Velencében, majd Ferrarába ment, onnét Loretóba, Firenzébe, végül haza, Bolognába. Egy ellene készülő merénylet hírére

3

0 sietve elhagyta a várost, és Innsbruckon át Linzbe tartott, ahol maga Lipót császár is fogadta. Ismét szolgálatra jelentkezett, és Starhemberg gróf seregéhez osztották be, aki: íme a férfiú, aki alighogy visszanyerte szabadságát, máris harcra kész! felkiáltással üdvözölte. Valóban, Marsigli szívvel-lélekkel, igazi katonaként vett részt a háborúban. A hadjáratok idején terveket — ostromterveket — készített, vagy az eseményeket elemezte. Még azok a csaták is foglalkoztatták, amelyekben ő nem vett részt. Párkány és Esztergom bevétele idején (1683 őszén) például rabszolgaként éppen Eszék 2

9 A kiállított lánc alatt felirat: Quas conspicis catenas / ALoisius Ferdinandus Marsilius /Dux exercitus caes. Adversus, turcas, /BelLo sauciatus captus / Binis ferme annis in Servitute conpeditus /Libertate recuperata /Magnae Virgini Dei Parenti Designatae / In sacrario instituti huiusce a se conditi donavit / Illoque diruto heic asservandas curavimus — azaz: A láncokat, melyeket itt látsz, Luigi Ferdinando Marsigli, a törökök ellen harcoló császári seregek tisztje, miután a háborúban megsebesült és fogságba esett, csaknem két évig tartó szolgaságában viselte, szabadságát visszanyervén azokat az általa alapított, Isten anyja, Szűz Mária szentélyének ajándékozta, miután pedig azt elbontották, itteni megőrzésükről gondoskodtunk. 3

0 Éppen a borbélynál ült, amikor egy szerzetes azzal a hírrel kereste fel, hogy valaki 100 dupla tallérért kiadta a megbízást Marsigli megöletésére. Gróf László: Marsigli gróf élete II. Cartografica Hungarica 3. 1993. május. 3' BUB Mss di Marsigli, Vol. 57. Manuscritti diversi. Vol. VII. 38. Relazione dell'assedio di Vienna, fedelmente dall' idioma Turco tradotta in Italiano dal Conte Marsigli, pp. 407-446. 3

2 BUB Mss di Marsigli, Vol. 53. Manuscritti diversi. Vol. III. 43. Levél. irányába vonszolták, mégis a szabadulását követő téli pihenő idején, Buda sikertelen ostromát követően lefordított egy török jelentést arról, hogy mi történt Bécs alatt és Esztergomnál. Ezen utóbbit azért emelem ki, mert egy mindmáig rejtélynek számító eseményt tisztáz. A párkányi csata alkalmával több tízezer török fulladt a Dunába, amikor azon a hajóhídon menekültek Esztergom várába, amelyet középen megbontottak. A magyar történetírás úgy tudta, hogy Sobieski ágyúi lőtték szét. A Marsigli által lefordított török forrás azonban arról számol be, hogy maguk a törökök rongálták meg a hidat. Az lett volna a helyes döntés, mondja a török tudósító, ha az első sikeres támadás után a hídon Esztergomba visszavonulnak, Párkány palánkjait pedig felégetik. Ehelyett azonban Cara Muhamedpasa téves tanácsára kettévágták a Duna hídját.

31 Budán ekkor még - 1686-ig — a török volt az úr. A visszafoglalt Esztergom jelentősége megnőtt. 1685 tavaszán Marsiglit ezért Esztergom várába küldték, hogy a vár védműveit megvizsgálja, és a szükséges erődítési munkálatokat elvégezze. Az osztrák hadvezetés attól tartott ugyanis, hogy ha a szövetségesek Érsekújvár ellen vonulnak, mint tervezték, akkor a budai törökök Esztergomot veszik ostrom alá. Ez később be is igazolódott. Marsigli, mint hadmérnök, megvizsgálta tehát Esztergom várát, és a hiányosságok felszámolására lépéseket tett: az ellenség ágyúitól a katonákat megvédő falakat, menedéket nyújtó sáncokat építtetett, tüzérséget telepített, sőt kenyérsütő kemence építését és az ellátás javítását is szorgalmazta, mert — miként jelentésében írta -, nagy nyomorúság uralkodott ezen a helyen. A kapitányt pedig utasította, hogy gondoskodjon árnyékszékek felállításáról, mert a várhegy oldalában elképzelhetetlen szenny és bűz uralkodik

3

2 16