Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUNA FÖ LFEDEZÉS E be a fizika és a kémia oktatását, miközben rámutat a két diszciplína szoros összefüggé­sére. 7 Sürgette, hogy az oktatásban hagyo­mányos egyházi tantárgyak mellett kapjanak helyet a jog, a fizika, a botanika, a matematika, a profán történelem és a keleti nyelvek is. 8 TANULMÁNYÚT, AMELY HADIÚTBA TORKOLLOTT 1677-ben meghalt édesanyja, és ő 19 évesen megkezdte peregrinációját a világban. Éde­sapjával korábban járt ugyan már Velencében és Páduában 9, most azonban nélküle indult útnak. Előbb Rómába ment Alfonso Ercolani bíboros nagybátyjához, majd - hogy az útonállóktól nagyobb biztonságban legyen, többekkel társulva -, világot látni Nápolyba utazott. A Vezúv lejtőjén járva megragadta fantáziáját a föld mélyének titkait felszínre okádó tűzhányó, a kráter kúpjából kicsapó forró kénes gőzök és gázok. Emlékei 20-25 év múlva újra felelevenedtek, amikor Észak­Magyarország és Erdély vidékein barangolva kénes forrásokra lelt. A Felvidéken hasonló jelenséggel találkozott. A természet ezen csodálatos hatásával - írja Danubiusában —, nemcsak a Nápolyi királyság dicsekedhet, hanem Magyarországon és Erdélyben ugyanez megtalálható. 1 0 Nápolyi útja során ismer­kedett meg egy angol kereskedővel, akitől közvetlen információkat szerzett a nyugati országoknak a piacokért való kíméletlen versengéséről és a földközi-tengeri kereskede­lem egyik központjáról, Isztambulról. 1 1 Hazafelé Firenzében meglátogatta a híres könyvtárost, Magliabecchit, majd Pisába ment, onnét Livornóba, ahol R. Montecuccoli gróf fiával kötött ismeretséget, akinek az édes­apja a magyar történelem egyik ismert szerep­lője volt. 1 2 1679. július 22-én egy velencei követség tag­jaként a török birodalom fővárosába sikerült kijutnia. Poggyászában természettudományos megfigyelésekhez szükséges műszereket is vitt magával: hőmérőt, hidrosztatikai mérleget (vízminták fajsúlykülönbségeinek mérésére) és mikroszkópot (a növények és magvak vizs­gálatára). Konstantinápolyban egy Abraham Gabai nevű tolmács segítségével törökül tan­ult, megismerkedett török írnokokkal és tudósokkal, és elkezdte gyűjteni a török kézi­ratokat és térképeket. 1 3 Tanulmányozta a boszporuszi tengeráramlatokat, 1 4 és a török állami és katonai gépezet sajátosságait. Bursába tett kirándulása során, ahol a hajdani szultánok hatalmának emlékei, építészeti remekei csodálattal töltötték el, arra a következtetésre jutott, hogy az ottomán hata­lom hanyatlóban van. Egy rendkívül jelentős, az ő további sorsát is meghatározó informá­ciót szerzett: megtudta, hogy a török Bécs ellen készül. Egy jó év elteltével a követség tagjai hajón hazaindultak. Ő két társával 1680. augusztus 22-én, hogy a világból többet lásson, lóháton vágott neki a nagy útnak. A Balkánon keresztül, azon az úton, melyet Magyarország ellen vonulva a török hadsereg is használt (Isztambul-Edirne-Plovdiv-Szófia-Nis­7 A kémia tökéletes ismerete nélkül- mondja írásában - senki sem lehet jó kísérletező'fizikus. Márpedig ezek azok a tudományok, melyek által a természetről meglévő ismereteink a legdinamikusabban gyarapodhatnak. Ezért ha a bolognai egyetem az európaiakkal fel akarja venni a versenyt, ez a két diszciplína nem hiányozhat a tantárgyak sorából. 8 Archivio di Stato. Assunteria di studio. Diversorum B. 10 n. 100. Tomo 10. Parallelo tra le Universita di Bologna e le oltramontane 1709. 9 Autobiographia di Luigi Ferdinando Marsili, ed. Emilio Lovarini (Bologna, 1930). 1 9 Danubius Pannonico-Mysicus Tom. I. Pars III. 1 1 Autobiographia p. 4. A nemzetek közötti kereskedelmi kapcsolatok iránti fogékonyságáról 1699-ben írt tanulmánya, az .Allgemeiner Discurs über den Traflfico" tanúskodik, amelyben Magyarországnak a Karóczai békeszerződést követően kiépítendő kereskedelmi kapcsolataira tett javasla­tot. A tanulmányt egy térképpel illusztrálta, amelyet a világ első tematikus kereskedelmi térképeként tartunk számon. östA HRK Akten 1701 BLG Juli/42, a 10, Relation melléklete. 1 2 Montecuccoli, Raimondo (1609-1680). Tábornagy és hadtudományi író. 1661-től győri végvidéki kapitány, 1668-tól az Udvari Haditanács elnöke. 1664-ben a török elleni szövetséges erők főparancsnoka. Az általa vezetett csapatok 1664. augusztus 1-én, Szentgotthárdnál győzelmet arat­tak a Bécs ellen nyomuló oszmán sereg felett. Hadtudományi munkái és a császári hadseregben bevezetett reformjai hozzájárultak a törökellenes fel­szabadító háborúk (1683 - 1699) sikeréhez. 1 3 John Stoye: Marsigli's Europe, New Haven and London, 1994. p. 18. 1 4 A Boszporuszról írta első publikációját: Osservazioni intorno al Bosforo Tracio. Roma, 1681. Újra kiadták: Bollettino di pesca, di piscicoltura e di idrobiologia, Anno XI (5) 1935, pp. 734-758. A tenger világa később is foglalkoztatta. M. Longhena: L. E Marsili e le sue osservazioni sul mare Adriatioco. Bologna, 1926.; Histoirc phisyque de la mer (Anita Mc Connell gondozásában angol fordítással kísérve újra megjelent Bologna, 1999. 11

Next

/
Thumbnails
Contents