Deák Antal András: A Duna fölfedezése

Tartalom - I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON

A DUNA FÖLFEDEZÉSE I. A DANUBIUSHOZ VEZETŐ ÚTON 2. kép - A tudomány zászlóvivője: Bologna BONONIA DOCET BOLOGNA TANÍT Marsigli szülővárosa, Bologna, a mater studiorum, ma is Itália talán leggazdagabb városa. Jólétét elsősorban kedvező fekvésének köszönheti: a Reno partján, az észak-déli és kelet-nyugati ősi kereskedő utak találkozási pontján épült. Az Asinelli és Garisenda családok hatalmuk és jólétük jeléül óriási tornyokat építettek a középkorban, amelyek napjainkban is a város meghatározó panorámáját és jelképét adják. A hatalom eme szimbólumainak árnyékában egész Európából csodálattal figyelt szellemi torony is épült itt: a világ első universitasa

2, az Archiginnasio

3. Marsigli ennek a városnak szülötte. Grófi család sarjaként 1658. július 20-án látta meg a napvilágot. Édesapja Carlo Marsigli, édesanyja Margarita Ercolani, szelleme kiművelésére nagy gondot fordítottak. A tehetséges Marsigli előbb szülővárosában, majd Páduában, végül pedig Rómában tanult. Formálisan nem volt az egyetemek diákja magántanulóként szerezte ismereteit

4. Szellemi fejlődésében ezen túlmenően jelentős szerepet játszottak a bolognai tudós körökkel való kapcsolatai és szülővárosának szellemi élete. Bolognában 1659-től egymást váltották a magán tudományos akadémiák. Tudósok és a tudományok iránt érdeklődők - nem különben diákok is - gyűltek egy-egy tehetséges tudományszervező köré. így jött létre az Accademia della Traccia, az Accademia del Davia, az Accademia deli' Archiginnasio és az Accademia degli Inquieti (a Forrongok Akadémiája). Az utóbbi három akadémia tagjai sorában nemcsak Marsigli kedves tanárainak neve bukkan fel, hanem ő magáé is!

5 így még inkább érthető, hogy személyes kapcsolata nagyra becsült tanáraival sohasem szakadt meg. Még a harcterekre is küldték oktató leveleiket. Levelező kurzus volt ez a javából. Marsigli tudományos problémáival nagy bizalommal fordult hozzájuk, ők pedig tudásuk legjavát adva válaszoltak.

6 Az egykori tanítványt elsősorban a természettudományok érdekelték. Lankadatlan tudásszomja segítette abban, hogy az évek múlásával ő maga is tekintélyes tudóssá érjen. A tudományoknak azonban nemcsak a művelését tartotta fontosnak, hanem azok terjesztése és oktatása is szívügye lett. Bologna csillagvizsgálója és az egyetem egyik büszkesége, a könyvtár, neki köszönhetik létüket. 1709-ben pedig egy előterjesztésben szorgalmazta, hogy a bolognai egyetemen vezessék - 1087-ben alapították. Kultúra- és tudatformáló hatása egész Európára kisugárzott. Példája nyomán sorra létesültek az egyetemek szerte Európában: 1170. Oxford, 1200. Párizs, 1222. Pádua, 1257. Sorbonne, 1233. Montpellier és Orleans, 1303. Róma, 1321. Firenze, 1343. Pisa, 1347. Prága, 1357. Siena, 1364. Bécs, 1388. Köln, 1409. Lipcse... 5 Falai között több magyar is tanult. 4 John Stoye: Marsigli's Europe. New Haven and London, 1994. p. 8. 5 Accademia delle Scienze dello Istituto di Bologna... Bologna, 1881; Marta Cavazza: Settecento inquieto... II Mulino, 1990; Marta Cavazza: La „Casa di Salomone" realizzata? (I materiali deli' Istituto delle Scienze. Accademia delle Scienze, 1979.) 6 Botanikában a római G. Lancisi és a bolognai L. Trionfetti, M. Malpighi, Montanari, Borelli, térképezés és csillagászati helymeghatározás terén atyai jó barátjának tekintett, ugyancsak bolognai Cassini vagy a római egyetem matematikusa és csillagásza Geminiari, akinél 1677-ben tanult. 10