Csoóri Sándor: Esztergomi töredék

Tartalom - ELŐZMÉNYEK, PÁRHUZAMOK (1924-1990)

KILÁTÓDOMBOK AZ ESZTERGOMI HELIKONON A mitológia evilági hely- és vízrajza Közép-Görögországban, a Helikonhegy oldalában jelölte ki az emberi alkotóerő - legköltőibb nevén: az ihlet európai ősforrását. Földrészünkön minden újabb Helikon-vidék ettől virul ki zöldellővé, lesz tehát - Csokonaink szép szavával - „Múzsáknak szentelt kies tartomány". Tudjuk: itt, magyar földön - így Esztergomban is - többször pusztul kietlenné. A múzsái Szentély korról-korra rombadől; a viharok tépázta, tűzvészek égette Ligetben gyakorta véressé változik az örök ősforrás „kék-ibolyás színű" vize. Az újjáépítés, újraültetés itt állandó kényszer annak számbavételére, ami megmaradt. „Szétszórva kövek, kidöntött fák" ... Itt mindig ez a jelen tart tükröt az Idő folyamatosságának, amelyben múltba néz a jövő és jövőbe lát a múlt. Folyton töredékekből kell építkeznie, tehát szüntelen kétségek között: ami teljesülni látszik, nem töredék-e maga is? Megvalósult vagy lehetséges töredék?... Csupa kétség közül, megannyi szakadékon át - Egységre, el nem nyugvó vívódásokból - egyezségre: hogyan lehet itt, magyar földön, Esztergomban „hazaérni"! És hová? Ezen a helikoni tájon, ahol a múzsák pártfogoltjait megillető kiváltság-levélben az ihlet korlátlan szabadságjogához záradék is tartozik. Benne erős ajánlásként kapják a szolgálat kötelezettségét: egy nemzet számára „jóváírni" a veszteséges sorsot. Itt is „szép a forrás", de kristályos tisztaságában csupán önnön arcmásukat szemlélni a legjobbak itt alig tudják zavartalanul. Megmerülve habjaiban - őket „nyugalom és remegés" egyszerre öleli: marasztalja kellemes hűsében és sürgeti a partra kigázolni. Lélegzetgyötrő sivatagban, lélek-fojtó rommezőkön, dudvák, „égig nyúló giz-gazok" között botorkálni, ugar övezte Ninivék fölött keresni magaslatot. Mert itt keresniük kell. Menedéket és kilátó-helyet, ahonnan az alkotó szemlélet az ember-lélek megszűkült tereit a mindenség körével méri egybe, lakhatatlanná pusztított, elsötétült építményeit a csillagos éggel boltozva be. Nekik - tudós papoknak, íróknak, költőknek, gondolkodóknak - és múzsáiknak köszönhető, hogy a mi helikoni vidékeinkről is belátni a mindenség szerkezetébe: ugyanazok a csillagképek ragyognak fel vigasztalóan. Innen, magyar földről - Esztergomból nézve is rálátni Európa emberiségére. Szellemének, kultúrájának ősforrására, ahogy a mi történelmünkön - lejtőkön, torlaszokon, víznyelőkön - kanyarog át. Magasság és mélység legfőbb törvényeire nézve innen is ugyanaz sejlik fel öröknek, ugyanaz változónak. 9