Cseszka Éva: Esztergom 1956

Tartalom - A forradalmi szervezetek megalakulása

A Nemzeti Tanács hat tagból álló elnökséget választott, tagjai a következők voltak: Felczán Andor alezredes, Fogarasi Károly gazdálkodó, Horváth Csaba a Szerszámgépgyár dolgozója, Kiffer János gazdálkodó, dr. Siráki István és Szalay Ferenc tanár. Az elnökségbe választásánál jól tükröződik a Nemzeti Tanács összetétele: a Tanács ekkori 28 tagjából 8 gazdálkodó volt (őket Fogarasi és Kiffer képviselte), 4 munkás került be az egyik legnagyobb vállalatból, a forradalomban kezdeményező szerepet betöltő Szerszámgépgyárból (Horváth Csaba képviselte őket), Szalay a pedagógusokat és talán a diákokat is képviselte, míg Siráki az értelmiséget. Felczán alezredes beválasztása az elnökségbe arra utal, hogy a rendet továbbra is a hadsereg alakulatai tartották fenn a városban, így a Nemzeti Tanács velük is részben kénytelen volt együttműködni, részben pedig szüksége is volt rájuk. Mecsérinek személyes kapcsolata a Nemzeti Tanáccsal nem volt. Október 28-án délután Felczánt, Varga Sándor őrmestert és Gál Jenő tizedest delegálta a honvédség képviseletére. A névsort egyébként nem véglegesítették, mert néhány üzem még nem küldte be küldötteit. Másnap mégis terjeszteni kezdték a városban a lakosság bizalmatlansága miatt (erről még ejtek néhány szót). A tagok esküt tettek, amelynek szövegét Bády és Szalay írta: „Esküszöm, hogy a magyar néphez, a szabadság ügyéhez hű maradok. Érte agyammal, két kezem munkájával, ha kell fegyverrel harcolok. A Nemzeti Tanácsban a legjobb erőmhöz mérten dolgozom. Ha a magyar néphez hűtlen lennék, átkozott legyen a nevem és sújtson a magyar nép megvetése. Isten engem úgy segéljen!" E napi közleményükben kijelentették, hogy a „Nemzeti Tanács a város ügyeit, a rendkívüli állapotokra való tekintettel csak addig vezeti, amíg a mielőbbi demokratikus választásokkal a város új vezetőséget kap. Felhívja a Nemzeti Tanács a város lakosságát, hogy 29-én hétfőn reggel hét órától munkahelyét mindenki foglalja el!" Ez egyébként nem történt meg, ugyanis a Nemzeti Tanács névsorának másnapi közzétételéig a város nem bízott a „népakarat beteljesülésében". Ezen a napon kezdte meg tehát működését a Nemzeti Tanács. Ettől kezdve minden nap volt tanácsülés, amelynek döntéseiről a város lakossága röplapokon és hangos hirdetményeken keresztül szerzett tudomást. Az ülésekről részletes jegyzőkönyv is készült. A röplapokat Bády, Szalay és Fogarasy Károly szövegezte, és egy 67