Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - VII. XVII., XVIII. és XIX. századi miseruhák

88 leveles és kagylós bárok motívumok díszítik. Ugyanilyen rajzú, keskenyebb paszománt szegélyezi a széleket. A középső részt meglehetősen szimmeTikus rajzú, erősen stilizált szaggatott, nyugtalan vonalú ornamens díszíti : bonyolult levélmotívumból kiemelkedő liliom, fodros levelek, rácsdísz és peoniaszerű stilizált virágok. A két oldalrészen hullámos indából jobbra-balra ágazó virágok és levelek meg szőlőfürtök alkotják a mintát. A határoló pántok ismétlődő, nyugodt vonalvezetésű motívumaival szemben művészi ellentétet képez a közép- és az oldalrészek nyugtalan és egyre változó rajza. Az egyszínű aranyhímzés felületét a legkülönbféle öltésfajták, sodrott (skofiumos) és sima fonalak s ezek mellett fémlemezkék alkalmazása teszi változatossá. A hímzés művészi szépségét különösen akkor értékelhetjük igazán, ha összehasonlítjuk az ebben az időben készült többi aranyhímzésekkel, melyeknek túlzsúfolt domborúsága nélkülözi azt a könnyedséget, amit a hímzés technikája megkövetel. A XVIII. sz. első felében Keresztély Ágost szász herceg, magyar prímás (1707—21) szerezte meg utódai számára a birodalmi hercegi címet. Nincs kizárva, hogy az előbbi szép bárok miseruha az ő révén került a kincstárba. Két egyszerű hímzésű casulát származtatnak még tőle. Az egyiknek szélein fehér, közepén újabb zöld selyemdamaszt sáv húzódik. A fehéralapú részeket bárok kagyló, színes virágok és bőségszarukból alkotott zseniliahímzés díszíti. A másik casulának sima, zöldselyem alapját két szélesebb színes és aranyfonállal hímzett virágos díszű pánt három mezőre tagolja, melyekben szegényes rajzú, tulipánokkal és más virágokkal ékesített leveles indát találunk. * Keresztély Ágost utóda, Esterházy Imre gróf (1725—45) remek miseornátust kapott ajándékba Mária Teréziától,