Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - I. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája

5 veli. A mult században és napjainkban is inkább a nagyobb alakú miseruhákat használják. A püspöksüveg (mitra, infula) a X. században tűnik fel. Egy századdal később már általános megkiilönböztetője a főpásztoroknak. A XI. és XII. században alacsony süveg mely két oldalán kissé kiemelkedik. Később elől és hátul csúcsban végződő alakot kap. A XV. századtól napjainkig lényegében véve alig változott, csupán kisebb magasságbeli eltérések vannak és a mitra ferde oldalai hol egyenes vonalúak, hol befelé mérsékelten íveltek. Elmaradhatatlan kelléke a hátsó részéről lelógó két szalag : taeniae. * A liturgikus felső ruhákat a legrégibb időktől fogva drága selyemszövetekből készítették és hímzéssel díszítették. Az esztergomi kincstár aranybársony casulái az itáliai szövőművészet XV. századbeli magas kultúrájáról tesznek tanúságot. Ez a művészet háromszázados fejlődés eredménye.

1 Az olaszoknak a selyemszövésben az arabok és Bizánc a tanítómestereik, ezek viszont Kínától, a perzsáktól és az egyiptomiaktól tanulták. A kínaiak a selyemszövés feltalálói. A monda szerint, a szövés titkát Si-ling-chi császárné leste el egy szentliget eperfáin tanyázó selyemlepkéktől. Állítólag a kínaiak már Kr. e. két évezreddel ismerték a selymet. Az élelmes japánok tanulták el tőlük elsőknek a selyemszövést és eleven művészi motívumaikkal csakhamar túlszárnyalták a kissé nehézkes feltalálókat. A görögök Nagy Sándor keleti hódításai alkalmával ismerik meg a selymet. A rómaiak a birodalom kelet felé való terjesztésekor találkoznak vele és a császárkor fényűzése ad 1 A szövőmíívészetre vonatkozó legfontosabb, felhasznált munkák : HEIDEN, MAX : Die Textilkunst lies Altertums bis zur Neuzeit. Berlin, 1909. — FALKE, OTTO VON: Kunstgeschichte der Seidenweberei. I

—II. Berlin, 1913. — SCHULZE, PAUL: Alte Stoffe. Berlin, 1917. — MARANOONI, GUIDO: Le Stoffe D'arte. Milano, 1928.