Csernyánszky Mária: Az Esztergomi Főszékesegyházi Kincstár Paramentumai

Tartalom - I. A paramentumok liturgikus fejlődése, anyaga és technikája

6 neki nagy kelendőséget. Egyiptom, mint tartomány, igen sok selymet szállított Rómának, s később a keletrómai birodalmat is ellátta. A bizánciak ezenkívül Szíria és Perzsia selymeit is vásárolták. Látva a nagy hasznot, amit a selyemszövés és a selymekkel való kereskedés hajt, ezekkel maglik is foglalkozni kezdenek a VI. században, s selyemszöveteik csakhamar nagy hírre tesznek szert. A selyemszöveteket festett vagy szövött minta díszíti. Festéssel mintázzák a vékony selyemanyagokat, melyek főként a női ruházkodást szolgálják. A szövött mintákat a selyem lánc- és vetiilékfonalainak különböző színe mellett a különböző szövési módok hozzák létre. A selyemszövetek legegyszerűbb fajtája a taft, szövési technikája megegyezik a

N vászon szövésével. Ebből származik a köper (sávoly) és az atlasz. A köpernél a lánc- és vetiilékfonalak csak minden harmadik vagy negyedik kereszteződésnél alkotnak kötést, amely minden sornál egy szállal arrébb képződik. Ezáltal az anyag diagonális vonalú mintát mutat. Az atlasznál a kötések igen elszórtak, minden 5—7 szálnál alkalmazzák. Szövése sohasem ad mintát, felülete fényes. A művészi selyemszövetek igen gyakran brokátszövésűek. A brokát vetülékfonalai az anyag tarkaságának megfelelően megsokasodnak és lazaszövésű alapanyagba vannak beleszőve. A brokátnál mindig csak a vetiilékfonalak alkotják a mintát. Az eddig említett szövési eljárások mind ismeretesek időszámításunk ezredik éve előtt. A második évezred kezdetén készítenek először damasztot, melynek alapszövése taft vagy köper technikájú ; ebben úgy a lánc- mint a vetiilékfonalak együtt alkotják a mintát. Legkésőbb keletkezett és legnehezebb is a bársony szövése. Legrégebbi bársonytechnikájú anyag a koptok sírjaiból ke. ült elő. Lenből készült és bolyhos. A bársonyszövés igazi