Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - A bazilika fölszentelése - Kérvény az alkotmány érdekében - Scitovszky aranymiséje
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 412 A bazilika fölszentelése. Kérvény az alkotmány érdekében. Scitovszky aranymiséje. ben azonban a tagok száma 1500-ra emelkedett. Ordódy Tivadar kanonok elnöklete alatt 1858-ban egy második temetkezési egyesület alakult Esztergomban, 600 taggal. 1857-ben végre sikerült egy Casinó-egyletet megalakítani, mely Jagasits Sándort választotta elnökévé ; 1859-ben már 200 tagja volt, leginkább a hivatolnokok köréből, mert a vidéki úriosztály óvatosan kerülte a társadalmi érintkezést a hatalom embereivel. A tanintézetek közül, a papnevelő-intézeten kívül, a Benedek-rendű gimnázium állott fenn, melyet 1852-ben nyolcz-osztályúvá egészítettek ki, s a vallásés közoktatásügyi minisztériumtól érettségi vizsgálatok tartására nyert engedélyt. 1858-ban már 208 hallgatója volt. 1857-ben mozgalom indúlt meg egy reáliskola emelése érdekében, mely még ebben az évben megnyílt. A bazilika felszentelése 1856 augusztus 31-én ment végbe, mely, a résztvevők számát tekintve, országos ünneppé lett. A szabadságharcz óta ez volt az első nagyszabású ünnep, a melyen az ország számottévő tényezői elsőízben találkoztak egymással, de szinte páratlan nagy számban gyűlt egybe a nép is ; az ország minden részéből érkeztek zarándokcsapatok. A magyar kath. egyház egysége tán sehol sem domborodott ki jobban, mint ezen az ünnepen, s mintegy újjmutatásúl szolgált a jelenlévő osztrák minisztereknek, hogy a magyar kath. egyház önállósága ellen megindított harcz egy táborba hozta nemcsak a magyarországi klérust, de az ország összes katholikusait is. Az ünnepély jelentőségét különösen emelte az a körülmény, hogy Ő Felsége, valamint a főherczegek is jelen voltak. A felség augusztus 30-án, hadihajón érkezett Esztergomba, báró Bach, gróf Buol és lovag Toggenburg miniszterek kíséretében, a kiket a hatóság részéről báró Augusz komáromi megyefőnök fogadott. Ő Felsége a primási palotában vett szállást ; megérkezése után a püspöki kar, majd a helyi hatóságok tisztelgését fogadta. Másnap, 31-én reggel megindúlt a menet a bazilikába, mely alkalommal gróf Forgách Ágoston kanonok lóháton vitte az apostoli keresztet Ő Felsége díszhintaja előtt. A felséget, ki e napon huszártábornoki egyenruhában, a Szent István-rend szalagjával jelent meg, a nép mindenfelé kitörő lelkesedéssel fogadta. Az egyházi szertartás befejezése után a primási palotában száz, a papnöveldében négyszáz és a Fürdő-szállóban háromszázötven terítékű ebéd volt. Az ebéden a prímás felköszöntőjére Ő Felsége a következő szavakkal válaszolt : „Szívesen fogadom a hódolatot, áldja meg az Isten az egész hazát." E pohárköszöntő rendkívül nagy lelkesedést keltett az egybegyűltek között, s csakhamar elterjedt az egész várost ellepő ünneplő sokaságban, mely e napot egy jobb jövő hajnalaként üdvözölte. Az ebéd végeztével, este hat órakor, a felség megtekintette a népünnepélyt, a hol Jagasich Sándor megyefőnök és Reviczky Károly főszolgabíró kísérték, majd onnan visszatérve, végigkocsizott a fényesen kivilágított városon és este féltíz órakor, négyszáz fáklya fénye mellett, a hajóhídon át, a nánai vasútállomásról visszautazott székvárosába. Az esztergomi bazilika felszentelési ünnepe összehozta a régi, 1848 előtti conservativ-párt vezéralakjait, valamint a püspöki kar tagjait. Már ekkor megkezdődtek a tanácskozások az alkotmány visszaállítása érdekében. E tanácskozások eredménye volt az a kérvény, melyet 1857-ben, a felség második körútja alkalmával intéztek az uralkodóhoz. Ezt 129-en írták alá, s benne újra követelték az 1847-iki alkotmány visszaállítását. A kérvényt Scitovszky herczegprímás is aláírta, sőt magára vállalta, mint a nádor hiányában az ország első méltósága, annak átnyújtását. A kérvényt azonban Bach belügyminiszter visszautasította, sőt aláíróit forradalmároknak tüntette fel az uralkodó előtt. (Millen. Tört. X. 486. 518.) Az esztergomi Bazilika felszentelését követte 1857-ben a máriaczelli zarándoklat, mely elsősorban szintén nemzeti ünneppé lett. A búcsújárásra 1857 július 16-án bocsátotta ki Scitovszky prímás a meghívókat, s a körmenetet szeptember 3-án indította meg Pozsonyból, melyben a népek ezrei vettek részt. 1858 szeptember 19-én vette kezdetét Esztergomban az érseki tartományi zsinat, mely számos üdvös intézkedést tett az egyházi fegyelem dolgában. Midőn 1859 november 6-án az egész magyar katholikus egyház Scitovszky prímás aranymiséjét ünnepelte, Esztergomban ismét mozgalmas élet uralkodott. Az ünnepélyen részt vett Albrecht főherczeg, Magyarország akkori katonai kormányzója, valamint gróf Thun Leo vallás- és közoktatásügyi miniszter is,
