Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Az okt. diploma - Alkotmányos tisztikar - Vármegyei tüntetések
232 Esztergom vármegye őstörténete. 413 továbbá tizenhat püspök és Apponvi, Károlyi, Zichy, Pálffy, Esterházy, Széchenyi és Viczay grófok. Az egyházi szertartást követő ebéd eseményei élénken jellemzik az akkor megváltozott politikai viszonyokat. Albrecht főherczeg magyar nyelven tartott pohárköszöntője után Bartakovich Béla egri érsek emelkedett szólásra, s a prímásra mondott pohárköszöntőjében követelte a nemzet nevében való erélyes felszólalást akkor, a midőn a nemzetnek nincs alkotmánya és koronás királya. Ily felszólalás azelőtt súlyos megtorlásban részesült volna, ekkor azonban csak annyi történt, hogy a főherczeg kíséretével együtt gyorsan eltávozott a prímási palotából. (Mill. Tört. X. 546. M. Sión 1866. 780. Vasárnapi Újság 1859.) Az októberi diploma (1860 október 20) elsöpörte Bach rendszerét. A hivatalnoki kar csakhamar eltűnt a városból, melynek lakossága szabadon adhatott érzelmeinek kifejezést. Az októberi diploma kibocsátásakor az uralkodó megbízta báró Vay Miklós főkanczellárt, hogy a leendő országgyűlési választások módjának megállapítására nézve tartson tanácskozást Esztergomban, a prímás elnöklete alatt, oly férfiakkal, a kik a közéletben vezérszerepet játszanak. A meghívók november 30-án mentek szét. Még mielőtt az esztergomi értekezlet megtartatott volna, az alkotmányos vármegye is szervezkedett. Scitovszky János herczegprímás, mint örökös főispán, 1860 deczember 11-ére egybehívta az 1848 : XVI. törvényczikk alapján megválasztott megyebizottsági tagokat, hogy velük az alkotmányos tisztikar megalakítását megbeszélje. A prímást adecz. 17-iki közgyűlésen iktatták be örökös főispáni méltóságába, mely alkalommal az ősi vármegyét ismét helyreállítottnak jelentette ki, s annak jövendőbeli működése alapjául az 1848-iki törvényeket jelölte meg. Utána Palkovics Károly emelkedett szólásra és átadta a vármegye pecsétjét, melyet 12 éven át híven megőrzött. E naptól kezdődnek ismét a közgyűlési jegyzőkönyvek, melyeknek első lapján „Isten és a haza nevében" kezdősorok olvashatók. A közgyűlés Palkovics Károlyt első, Meszena Jánost másodalispánná, Závody Albint pedig főjegyzővé választotta, s ezzel megalakúlt az alkotmányos tisztikar, mely legott megkezdte működését. Másnap, (deczember 18-án) az esztergomi prímási palota könyvtártermében tartották meg az értekezletet, melyen 76-an vettek részt. Az értekezletet a bíboros-prímás nyitotta meg, hangsúlyozván a történelmi jogot, mint a király és a nemzet közötti megegyezés igazi alapját. Mindjárt az első szónok, báró Wenckheim Béla megdönthetetlenül kimutatta, hogy az országgyűlés csakis az 1848 : IV. és V. törvényczikk alapján alakítható meg. A többi szónok, nevezetesen báró Eötvös József, gróf Andrássy Gyula, Székács evangelikus esperes, Ghyczy Kálmán, Papp Mór, mind az 1848. alap mellett nyilatkoztak. Az értekezlet végén az elnöklő prímás kihirdette a vita eredményét a következő szavakban : „általános a kívánat, hogy az értekezlet nevében kérjem meg Ő felségét, hogy a jövendő országgyűlésre, az 1847— 48-iki V. törvényczikk szerint követek választassanak, azon hozzáadással, hogy mielőbb nyittassék meg az országgyűlés." A prímás 1860 deczember 21-én tett jelentést az értekezlet eredményéről, azonban a képviselőválasztásokat mégsem az 1848-iki törvények, hanem az ezek alapján kidolgozott szabályzat szerint rendelték el. (Millen. Tört. X. 566— 567.) Az 1861 február 17-én kibocsátott legfelsőbb kézirat április 22-ére hívta össze az országgyűlést. Ezt megelőzőleg a vármegyék és a kormányhatóságok között megkezdődtek a torzsalkodások. A vármegyék felhasználták a szabadabb mozgást, s csakhamar tüntettek a hatalom ellen. Ily tüntetésszámba ment, hogy egyes vármegyék és városok, — mint Esztergom városa is, Besze János indítványára, — Kossuth Lajost és Klapka Györgyöt bizottsági tagúi választották. 1861 január 12-én báró Vay és Zsedényi ellenjegyzése mellett, terjedelmes leírat érkezett a vármegyéhez és a városhoz, a melyben kemény leczkét kaptak a törvényhatóságok, egyúttal eltiltattak hasonló választásoktól. A leirat ezenkívül több más rendelkezést tartalmaz az adóbehajtások dolgában. Ennek következtében Esztergom városa január 22-én törölte a bizottsági tagok sorából Kossuth.és Klapka neveit. A vármegye a január 21-én tartott közgyűlésen foglalkozott e leirattal, melyre a Palkovics Károly első alispántól szerkesztett felirattal válaszolt. Közöljük egész terjedelmében e feliratot, a mely erős jogérzettel, bölcs mérséklettel száll síkra ősi alkotmányunkért, s a mely annak idején országszerte méltó feltűnést keltett : Az okt. diploma. Alkotmányos tisztikar. Várni egyei tüntetések.
