Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Ipartestület - Gyáripar
Esztérgom. 65 hogy az esztergomi vargák már II. Ulászlótól nyertek czéhszabályokat s ezek az I. Lipót által kiadottakban befoglaltattak. Az ötvösök czéhszabályait, a győri, komáromi és érsekújvári ötvösökre is kötelezőleg, a gvőri káptalan 1529-ben állapította meg. A borbély-sebészek czéhszabályait 1597-ben Örsi Péter viczekapitány bocsátotta ki s azokat, mint földesúr, Kutasi J. érsek 1600-ban, Esztergom vármegye és Esztergom szab. kir. város 1717-ben erősítették meg. A mészárosok czéhszabályait az Esztergom szab. kir. és a Vízivárosban lakó 9 mészárosmester kérelmére 1694-ben I. Lipót erősítette meg és adatta ki ; e szabályokat a czéh 1724-ben megváltoztatta és az új okmányt III. Károly erősítette meg. A magyar szabók és posztónyírók czéhszabályait 1693-ban I. Lipót erősítette meg. A czéh 1750-ben a szabályzatot 16 új ponttal egészítette ki. Az okmány magyar nyelvű. A molnárok czéhszabályait 1699-ben I. Lipót erősítette meg és adatta ki. Ez az ismert czéhlevelek között a legterjedelmesebb magyar nyelvű okmány. A gombkötők czéhszabályaikat Nyitra város hasonló okmányából alkották meg 1695-ben Esztergom vármegye ezt az okmányt 1696 január 23-án, Esztergom szab. kir. város közönsége pedig ugyanaz évi február hó 1-én hagyta jóvá. Az okmány magyar nyelvű. A kerékgyártók és kovácsok németnyelvű vegyes czéhszabályait 1699-ben I. Lipót erősítette meg és adta ki. Az asztalosok, esztergályosok, üvegesek és ácsok német nyelvű vegyes czéhszabályait szintén 1699-ben I. Lipót erősítette meg és adatta ki. Az Esztergom szab. kir. városi és vízivárosi kereskedők és kalmárok német nyelvű czéhszabályait 1710-ben I. József erősítette meg. Az esztergomi csizmadiák czéhszabályait 1712-ben III. Károly erősítette meg. Találunk ezeken felül ifjú czéheket is. Ilyenek voltak : Az esztergomi vargalegények társulata, melynek okmányát 1622-ben erősítette meg Ivánczy János prépost és a káptalan, továbbá a csizmadiák legénytársulatának czéhszabálya, melyet az öreg czéh 1716-ban adatott ki és a legények számára megállapított rendtartást foglalta magában. Esztergom város ipara eléggé fejlett és az ipar űző lakosság a város lakosainak 40°/ 0-ára tehető. Az esztergomi iparosság intelligencziája az országban úgyszólván első helyen áll, a mennyiben nagy átlagban alsófokú középiskolai előtanúlmány után adatnak a serdűlő ifjak ipari pályára s nem csekély azoknak száma sem, a kik öt-hat gimnáziumi osztályt, sőt érettségi vizsgát is tudnak felmutatni. Épen ezért az esztergomi ipartestület, szellemi színvonal tekintetében, méltán sorolható az ország hasonló intézményeinek legelsői közé. Az ipar érdekeinek istápolása, a testvéries együttérzés és a haladás eszközeinek terjesztése körül az esztergomi ipartestület határozottan elölj ár. Alig hogy megalakúlt, nyomban egyik törekvése volt, hogy az ipari alkalmazottak betegsegélyezését rendezze. Önadóztatás alapján, az 1891. évi XIV. t.-cz. életbe léptekor, már olyan alap állt rendelkezésére, a melynek segélyével egészen az 1907 : XIX. t.-cz. életbeléptéig, minden fennakadás nélkül állhatott a nemes ügy szolgálatára. Az ipartestület a saját adminisztratív teendőin kívül országos ipar: kérdésekben is elölj árt, évtizedes küzdelmet folytatván az országos iparos nyugdíjintézmény megteremtése érdekében s nem rajta múlt, hogy ez a nagyfontosságú szocziális kérdés még mindig a jövő zenéje. Az ipartestület élén 25 év óta Dóczy Ferencz pékmester áll. Nagy akaraterő, szívós kitartás, nemes ügyszeretet és dicséretes önzetlenség jellemzi Dóczy Ferencz elnököt, a kinek nevéhez és tevékenységéhez fűződik az ipartestület virágzása, valamint tekintélyének folytonos növekedése. Esztergom, noha kedvező fekvésű, a vízi közlekedéshez közvetetlen közel van és a világvasútak vonalába esik, gyáriparban — sajnos — egyike a legszegényebb városainknak. Kutatva ennek okát, megtaláljuk a székesfőváros óriási fejlődésében s nagy felszívó képességében . Nincs közel Budapesthez — a főváros a Duna mellett 70, a pilisi hegyek között vezető ősrégi országúton 50 küométernyire esik, — de mert viszont nagy távolban sem fekszik attól, oly szerencsétlen helyzetbe került, hogy a főváros fejlődési körzetéből, érdekszférájából kiesik, viszont önálló középponttá sem lehetett. Esztergomban a következő kevés gyártelep van : üveggyár (üzemen kívül) 1, fűrésztelep villany- és gőzerőre 1, téglagyár 3, kályha- és agyagedénygyár 2, bőrgyár (üzemen kivül) 1, botgyár és meggyfaipari gyár 2, szappangyár 1, villamos áramfejlesztő 1, mezőgazdasági szeszgyár 2, villamos erőre berendezett könyvIpartestület. Gyáripar.
