Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Vasipar - Villamossági ipar - Agyagipar - Téglagyártás - Faipar - Esztergomi Takarékpénztár r. t
66 Esztergom. Vasipar. Villamosság ipar. Agyagipar. Téglagyártás Faipar. Esztergomi Takarékpénztár r. t nyomda 4, mészkőbánya 1, kvarczbánya 1, kőbánya 3, hajó-ácstelep 1, könyvkötészet villamos erőre 3, vasöntő 3, gépgyár és javítótelep 2. Áttérve az egyes fontosabb iparágaknak az idők folyamán való fejlődésére és jelenlegi állapotára, a régmúltról-adataink alig vannak, míg a jelenről jelezhetjük, hogy pl. a vasipar nem régi keletű és mert a vármegye és város területén vasbányászat, mely olcsó nyersanyagot adna a vasiparnak, nincsen. A herczegprimási uradalmak vasöntő- és gépgyára inkább a házi szükségletre van berendezve, mint különleges igények kielégítésére. A kisebb vasöntők inkább a közeli vidék szükségleteinek, apróbb mezőgazdasági eszközöknek előállításával és javításával foglalkoznak. A szó szoros értelmében vett rníílakatosságot Esztergomban nem találjuk fel, mert a régi fegyverkovács- és műlakatos-ipart, a török hódoltság teljesen tönkre tette és annak felújulására a későbbi idők már nem kedveztek. A kocsigyártás még alig 10 évvel ezelőtt jövedelmező iparág volt Esztergomban, sajnos azonban, a főváros versenye következtében, az 1896-ban fennállott 4 kocsigyártó műhely közül 3 megszűnt, ri A villamossági ipar ez idő szerint csakis áramszolgáltatásra szorítkozik. Az 1905. év végén üzembe helyezett városi villamos mű áramszolgáltatása mind világítási, mind erőátviteli czélokra rövid idő alatt annyira növekedett, hogy a város annak közel 200.000 koronás bővítéséről épen most gondoskodik. A villamos áram hectowattonként 6 fillér, ipari (erőátviteli) czélokra pedig 4 fillér s épen ez olcsóság miatt örvendetesen tapasztalható, hogy a villany alkalmazása az iparban jelentékenyen terjed. Esztergomban hajdanta jelentékeny kiterjedésű volt az agyagipar. Jelenleg két kályha- és agyagedénygyár van üzemben és a Magyary czég, melynek Győrött is szép ipartelepe van, kályha-gyártmányaival általános elismerésnek örvend. Ez utóbbi műipari készítmények előállításával is foglalkozik, egyébként a fazekas-készítmények a közönséges igényekhez képest állíttatnak elő. i. Téglát Esztergomban már a rómaiak idejében is gyártottak. Feliratos téglák tanúskodnak erről. Jelenleg három téglagyár van. és pedig kettő körkemenczével gőzüzemre, egy pedig közönséges égetésre berendezve. Mindhárom magánvállalaté. Gyártmányaik kitűnőek, mert a felhasznált nyersanyag is elsőrendű. A faipar terén — bár a phylloxera-pusztítás igen sokakat más térre vitt, — a kádárok említhetők első sorban. Esztergom jelentékeny bortermelő hely lévén, a kádár-iparosoknak ma már ismét megélhetést biztosít. Az esztergályosok, asztalosok- és ácsokról régi történeti adataink azt mondják, hogy ezek szép számmal lakták Esztergomot. Jelenleg két esztergályos iparos van, ellenben asztalos és ács nagy számban található. A különleges esztergályos-ipar terén elsőrendűek az Oltósy czég botgyárai, a melyek annak idején az ország meggyfaiparának megteremtői voltak. A meggyfatelepet néh. Oltósy Pál Esztergomban 1842-ben alapította s abban az időben, illetőleg 1874-ig ő volt hazánkban a meggyfaiparnak meghonosítója, első és egyedüli mívelője. Oltósy Pál ezzel olyan iparágat honosított meg, a melynek termeivényeibői 8/ 1 0-részt a külföld fogyaszt el. A czéget 1874-ben Oltósy Ferencz vette át és Oltósy Pál és fiai néven vezette azt, majd 1898-ban két részre szakadt a vállalat s az egyik Oltósy Lajosé lett a régi czég nevén, míg a másikat Oltósy Ferencz nevén vezetik. A czégek üzletköre az egész világra kiterjed. Tekintélyes fatermelő telepeik vannak Olaszországban Montfalconéban és Magyarországon Fegyverneken és Esztergomban. Az esztergomi iparnak és kereskedelemnek szilárd alapja takarékpénztáraiban van. Három jelentékeny pénzintézet irányítja a forgalmat. Az ,,Esztergomi Takarékpénztár r. í." A vidék takarékpénztárai között . egyike a legrégiebbeknek és legderekabbaknak. 1844-ben alakult, a gazdasági élet terén akkor feltűnt erősebb lendület hatása alatt. Alapítása körül Frey Vilmos, Nitter Ferencz és Deiniger Ferencz kereskedők, Károly érsekuradalmi főpénztárnok, Meszéna János akkori Esztergom városi kapitány és Manily György érsek-uradalmi mérnök fáradoztak legtöbbet. Az első alakuló közgyűlést 1844 decz. 12-én tartották Héya Imre kir. tanácsos vezetésével. Ekkor 300 db. 50 pengőforintos részvényt bocsátottak ki, a melyeket 163 részvényes rögtön le is foglalt. Első igazgatói Nitter Ferencz és Deininger Ferencz lettek. A takarékpénztár az üzleti életet már 1845 jan. 1-én meg is kezdette és már a legelső évben a kereskedelmi hitelre alapított üzletek fejlesztésére, a váltóüzletre fektették a fősúlyt. Az első váltó-vizsgáló választmány tagjai
