Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM - Esztergomi Borászati Egylet - Ipar - Czéhek
64 Esztergom. Esztergomi BorászatijEgy let. Ipar. Czéhek. Legjelentékenyebb munkásságát a phylloxera-rovar pusztítása idejében fejtette ki az egylet. Ekkor már kész amerikai teleppel rendelkezvén, az ellentálló alanyok előállítására és az ojtványkészítésre fektette a fősúlyt. Előljárt az egylet munkájában annak akkori lelkes gazgatója : néh. Wimmer Ferencz, a ki fáradhatatlan tevékenységgel tanította a rekonstrukczió tudnivalóit . Méltó társai voltak ebben az önzetlen munkásságban lovag Kaan János, az esztergomi kereskedelmi és iparbank vezérigazgatója és Bleszl Ferencz, az esztergomi takarékpénztár igazgatója, a kik hárman egész vagyont költöttek kísérletekre, a szőlőfelújítás helyes irányának megválasztására. — Az eredmény nem is maradt el és csakis az Esztergom vidéki gazdasági egyletnek és a most említett három kiváló gazdának köszönhető, hogy Esztergomban és a vármegyében a szőlő ismét közgazdasági tényezővé vált. Az egylet renaissancea erre az időre esik. Az esztergomvármegyei gazdasági egylet már szélesebb alapokra fektetett munkásságot fejt ki. Gondja van az intenzivebb mezőgazdasági kultura terjesztésére, az állattenyésztés fejlesztésére, a kisgazdáknak tanulmányi előadásokat tartat s őket tapasztalatszerzés végett mintagazdaságok megtekintésére ösztönzi. — Az egyesület jelenlegi elnöke Gyapay Pál, Esztergom vármegye főispánja. Az Esztergomi Borászati Egylet szintén régi keletű dolog. Szövetkezeti alapon álló működését az a tapasztalat tette szükségessé, hogy a szőlősgazda-közönség a borkezelés terén annak idején igen felületes volt s e miatt az esztergomi kitűnő borok keresettsége alászállt. Olyan szervezetbe kellett tehát a termelőket vonni, a mely a bort kifogástalanul kezelteti és ekként állandóan piaczképessé téteti. Csakis így sikerült az esztergomi borok régi, jó hírnevét visszaállítani. Az egyesület néh. Wimmer Ferencz vezetése alatt meg is felelt czéljának és különös sikerei a legutóbbi évtizedre esnek, a mikor ugyanis a meghonosított új fajtákból származó borokat osztályozta és megállapította, hogy mily szőlő-fajták borai lesznek keresettek. — Az egyesület jelenleg Grósz Ferencz szőlőbirtokos kitűnő vezetése alatt áll. Titkára Nedeczei Nedeczky Béla, a magyaróvári gazd. akadémia volt assistense, a ki a borszakmában elismert tekintély,. Esztergom szab. kir. város története világosan bizonyítja, hogy az iparűzés a városban igen régi keletű s talán egykorú az emporium létrejöttével. A város fogalma a várhoz fűződik. A hol vár volt, körülötte város is alakult és annak a hadviselésre hivatott lakosain kívül legelső polgárai az iparűzők voltak. — Ez nem is lehetett másként. Az iparűzés első feltétele a béke. Ott, a hol védelem nem kínálkozott, nem fejlődhetett a háborúkkal teli múltban az ipar, annak legelső védelmezői tehát a várak voltak. Ha veszedelem fenyegette a vár körül telepedett iparűzőket, felmenekültek a várba. Különben pedig az egyes várak ipari szükségletei csakis a telepedett iparosokkal voltak kielégíthetők s így egészen természetes, hogy a kézmíves ott folytatta iparát, a hol készítményeinek biztos elhelyezést, magának pedig állandó védelmet talált. Az esztergomi iparosok kezdetben bizonyára csakis olyan kézmívesek voltak, a kik a legszükségesebb czikkeket készítették. — Ilyenek a kovácsok, lakatosok, nyergesek, szíjgyártók, sarúkészítők, fegyvermívesek, posztósok, szűcsök, réz mívesek, ácsok, kőmívesek, gombkötők, paszomántosok, ezüst mívesek, stb. Ilyenekről emlékezik meg Esztergom városában a hagyomány ; az egykorú feljegyzések is ezeket említik s hogy a múltban igen fejlett ipara volt e városnak, bizonyság erre a számtalan czéh, mely virágzott. — A régi Strigonium a levantei forgalom megnyílása előtti évszázadokban a keletet nyugattal összekötő világúton feküdt és a két világrész kereskedelmi forgalmának góczpontja, kicserélő helye volt. Ha már most arra emlékezünk, hogy Esztergom Szent Istvántól IV. Béláig folyton királyi székhely volt s így természetesen az ország középpontja is, lehetetlen e várost fejlett és széleskörű iparűzés nélkül elképzelni. Arról, hogy Esztergomban a török hódoltság idejéig hány és milyen szervezetű czéh volt, minthogy az idevonatkozó adatok ez időtájban sorra elpusztultak, megfelelő adatokkal nem rendelkezünk, mindamellett bizonyos, hogy a mikor Nagy Lajos uralkodása idejében a czéhek működése általános szabályozás alá került, mindenesetre figyelem tárgya volt az esztergomi fejlett iparűzés is. Esztergom szab. kir. város levéltárában jelenleg tizenegy czéhszabályt őriznek. A czéhszabályokról a következő rövid összeállítás számol be : A magyar vargák czéhszabályait I. Lipót (1699). állította ki, III. Ferdinándnak 1655 junius 4-én kiadott privilegium-levele alapján. Itt megjegyzendő.
