Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Országos politika - Képviselő-választás. 1868

232 Esztergom vármegye őstörténete. 439 441 volt. Adakozásra felszólító köríveket küldöttek szét a vármegyébe s pártolás végett megküldték ez indítványt az összes társhatóságokhoz. A vármegye közlekedésügyének javulására szolgált, hogy az utóbbi években eddig különösen a kőbánya-társaságok kaptak lóvasút építésére engedélyt. Ez évben a Gerenday-féle emlékmű- és építési anyag r.-t. a Tardos melletti bányahegytől Süttőig engedélyezett lóvonatú vasútját mozdonyvasúttá alakította át. Ugyanekkor intézkedett a közlekedésügyi miniszter az útak jókarban tartásáról s arról, hogy a Párkány-Selmecz közötti országos útat állami kezelésbe vette. Már ekkor a Budára vivő vasút fölött is sokat tárgyaltak. A júniusi közgyűlésen a vármegyére nézve nagy érdekességű dolog történt. A király gróf Forgách Ágostont, a ki eddig Simor János herczegprímásnak, mint a vármegye örökös főispánjának volt helytartója : kinevezte a vármegye valóságos főispánjává, az országos megyertndezéssel kapcsolatban. Nagy örömmel fogadták a kinevezés hírét. A székfoglalási ünnepélyt megelőzőleg a vármegye házának nagytermében bizottsági ülés volt Vargha Benedek első alispán elnöklete alatt, a melyen ősi szokás szerint küldöttséget választottak, hogy meghívja a kinevezett főispánt. Fényes bandérium lovagolt a főispán lakása elé, s az első alispán, mint a küldöttség elnöke, lelkes szavakkal hívta meg őt székének elfoglalására. A főispán ékes válasz után megjelent az ódon közgyűlési teremben, hol már olyan hosszú ideje működött. „Meghatott kebellel üdvözlöm, — mondá, — és üdvözli az egész nemzet a mai napot, mert a legkedvesebb ősi intézményünk, a megyei élet ezer éves épületének nagyszerű átalakítása, országszerte ma veszi kezdetét. Mai közgyűlésünk a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény végrehajtásának megkezdésére lett összehíva . . ." Miután az esküt letette, kifejtette már eddig is ismert elveit. Aztán üdvözölték őt az első alispán, a főjegyző, a bizottsági tagok megbízottja. Ezek után kiküldöttek egy 36 tagú bizottságot, hogy dolgozza ki a vármegyei közigazgatás átalakítását a törvény kívánságai szerint. A megyerendező bizottság az augusztus 29-iki ülésen tett jelentést munkájáról : a) a vármegyének szolgabírói járásokra való felosztásáról ; b) a választókerületek és a választandó bizottsági tagok számáról ; c) a tiszti kar, a segéd-, kezelő- és szolga-személyzet hatásköréről, a munkafelosztásról, létszámról, fizetésről, d) az árvaszék és állandó választmány szervezéséről és az árvaügyeknek a törvényszéktől leendő átvételéről. Bemutatta továbbá az 1870. XLII. t.-cz. értelmében a választó-kerületek választóinak betűrendes névjegyzékét s a legtöbb adót fizetők lajstromát. Mivel pedig az új rendszer miatt az árvaszék költségei 12.435 forint új terhet róttak volna a vármegyére, a bizottság egyenesen javasolta : kérjék föl a kormányt, hogy ezt az összeget a sajátjából fedezze. A pénzügyek sok gondot adtak a vármegyének, szeptember 13-án külön közgyűlést tartottak az 1872-iki költségelőirányzat megtárgyalására. A tiszti fizetések s az összes költségek emelkedtek s egyszersmind elodázhatatlan volt a vármegyeháznak valamilyen átalakítása is. Erre csakugyan fel is vettek egy jelentékeny összeget, de csak kisebbfajta átalakítás lett a tervből. Már október közepére be volt fejezve a megyerendezési előkészítő munkálat és a tervezetet jóváhagyta a belügyminiszter is. Október 19-én tartották az utolsó közgyűlést a vármegye régi szervezetében. Ezen állapították meg az új tisztújítás módját és megválasztották az azt vezető bizottságot. Ezzel befejezte működését az a bizottmány, a melyet a vármegye közönsége az 1848. XVI. t.-cz. értelmében választott a megyei hatóságnak ideiglenesen, vagyis addig va'ó gyakorlására, míg a megyei önkormányzatot az országgyűlés parlamentárisan rendezi. Ez a nap fejezte be az átmeneti korszakot a 48 előtti állapotoktól a következőkhöz. E vármegyei hatóság életét igen rövid időre úgyszólván csak hetekre tervezték, de a sors huszonhárom nehéz évet adott neki És ezt a hosszú időt nem a feladat nehézsége idézte elő, hanem a külső körülmények. a nemzet életében lefolyt súlyos válság. Igv pedig valóságos áldás éí szerencse volt a vármegyékre s így Esztergomra is, hogy egy időhöz nem kötött élettartamú bizottság állott az élén, a nehéz idők bekövetkeztekor. A vármegye: bizottmányra mindjárt működése kezdetén, a haza védelme várt, később a csaknem agyontiport nemzeti élet ébresztése, a vármegyei életnek eleven Magyarország vármegyéi és Városai: Esztergom vármegye. 2í Közlekedésügy. JGróf Forgách Ágoston. i L l L L Megyerendezés. i L l í > 5 i j i i L \ S