Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. RÉSZ. A LEGÚJABB KOR - Az uj közigazgatás - A főpap-főispán

232 Esztergom vármegye őstörténete. 442 Az uj közigazgatási bizottság. A király liuszonötéves jubileuma. Esztergom vármegyének egyesítési terve Komárommal. megőrzése, a tradicziók fenntartása. Az esztergom-vármegyei bizottmány 1848-ban, megválasztásakor 246 tagból állott, s ezek közül ez utolsó gyűlés idején már csak 40-en voltak életben. Mikor 1860-ban az alkotmányos életet 12 évi szünet után visszaállították, az 1848-iki bizottmányt választás utján ismét kiegészítették. Ez is he,mar elvesztette cselekvési jogát és csak 1867-ben, a kiegyezés után kapta vissza. Méltán mondhatta el a főispán az esztergommegyei bizottmány nevében : ,.A megyerendezési törvény életbe léptetésével, ma e bizottmány az ideiglenesen reábízott megyei hatóságot a tisztelt közönség kezébe teszi le. Nyugodt lélekkel adja át működéséről vezetett jegyzőkönyveit, — hiszem, hogy a tisztelt közönség, vagy az utókor, bármily szigorral vizsgálandja azokat át, sújtó ítéletet nem mondhat a bizottmány felett." Az új bizottság sokkal kevesebb tagból alakúit meg, csak 120 tagja lehetett. Ezeknek a megválasztása olyan nagy érdeklődés mellett ment végbe, mintha kivétel nélkül érezték volna, hogy ettől függ az új állam életének ereje. Deczember 19-én már megtarthatták az újonnan választott bizottság első közgyűlését ; ekkorra az összes tagokat megválasztották és igazolták is. Az új bizottság tisztában volt vele, milyen feladat előtt áll : a régi rendszer még annak a kornak szellemével volt tele, a mikor a megyei életben csak a nemes osztály dominált. Az újnak tagjai között megfelelően voltak képviselve a polgárság nem nemes eredetű elemei is. Deczember 28-án tartották meg a tisztújító közgyűlést. Az alispáni állásra Vargha Benedeket, az eddigi alispánt és Kruplanicz Kálmán főjegyzőt jelölte a főispán. A kettő közül Kruplanicz Kálmán győzött 20 szavazattal és ő lett az újjáalakúit vármegye alispánja. Főjegyzővé lett Boronkay Lajos, egyhangúlag megválasztva. A többi választás is simán folyt le s nagyobbrészt a régi tisztviselők maradtak meg állásukban. Megválasztották az állandó választmányt is, melynek 18 tagja volt s ezek közé Vargha Benedek volt alispánt érdemei elismeréseid közfelkiáltással választották be. Ezzel végződött a vármegye életében oly nevezetes év. A következő év elején elkészítették a községek rendezése alkalmából, az elöljáróság teendőiről szóló községi szabályrendeletet s a napi és folyó ügyek során az összes új rendeleteket és változtatásokat végrehajtották. Az új országgyűlést szeptember 1-ére hívta össze a király s a választások nagy érdeklődés mellett folytak le. Esztergom város képviselője Pór Antal lett, Deák-párti programmal. Az évi közgyűlések legfontosabb tárgya a községi új rendtartás hosszú ideig tartott letárgyalása és kidolgozása volt. Ez évben volt negyedszázados évfordúlója annak, hogy I. Ferencz József trónra lépett. Az ország legnagyobb része tartózkodóan viselte magát ezzel az évfordulóval szemben s november 27-én csak hivatalos kiküldöttek képviselték az országot a trón előtt, a melyen még csak hat éve ült koronásán a király. Esztergom vármegye, hűen régi uralkodó felfogásához, nagy ünnepélyességgel vett részt a hódolatban. Rendkívüli közgyűlést tartott azt megelőzőleg, nagyon meleg és lelkes hódolati föliratot határozott a királyhoz, 30 tagú küldöttséget választott a vármegyei bizottság kebeléből, a mely a főispán vezetése alatt meg is jelent az ünnepen és örömmel tett jelentést a deczemberi közgyűlésen, hogy a király azt üzente Esztergomnak : „vigyék meg küldőiknek szíves köszönetemet." 1874 elején ijesztő hír ejtette kétségbe a vármegyét. A törvényhatóságok kerületeinek felosztása és újból való szabályozása alkalmával a belügyminiszteri törvényjavaslat azt a tervet készítette el, hogy Esztergom vármegye egyesíttessék Komárom vármegyével és ennek az egységessé tett vármegyének székhelye Komárom legyen. A gyűlés fájdalmas megdöbbenéssel vett tudomást a tervről és január 10-re rendes közgyűlést hívott egybe, a melyen elhatározták, hogy feliratban fordúlnak az országgyűléshez, a melyben kifejtik azokat a történelmi és gazdasági okokat, a melyek Esztergom vármegyének fenntartását kívánják, s arra kérik az országgyűlést, hogy, ha szükséges, másképpen gondoskodjék a vármegye területi kikerekítéséről. E kívánságuk keresztülvitelére héttagú küldöttséget választottak ; mind a hét kiküldött oszá,ggyűlési képviselő volt. Ugyancsak küldöttség útján kérték föl e kívánságuk érvényesítésére Simor János