Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Montecuccoli - A párkányi csata - Apafi Mihály kiáltványa

232 Esztergom vármegye őstörténete. 357 A szőnyi béke óta (1627), a negyedfél évtizeden keresztül tartó látszólagos béke alatt, a vármegye területe nem volt nagyobb liadi események színhelye. 1661 május havában, az erdélyi ügyek miatt, a bécsi udvar Montecuccoli Rajmund vezérlete alatt 15—24000 emberből álló zsoldos hadat küldött Magyarországba, hogy a felvidéken át Erdélybe vonuljon. Montecuccoli hadainak közeledtére, a törökök első sorban Esztergomot akarták biztonságba helyezni, s ezért nagyobb haderőt összpontosítottak a vár körül. Az esztergomi bég, a török hadak útját megkönnyítendő, a hódoltsági falvakból nagymennyiségű élelmi szert, továbbá podgyász-szállításra szükséges szekereket követelt, s ezzel a jobbágyságot az utolsó igavonó barmaitól is megfosztotta. Montecuccoli hadával a Vág völgyén és Érsekújváron át, egész a Garamig hatolt, hogy Esztergom és Buda között a Dunán megkísérelje az átkelést. Forgách társaságában 3000 lovassal Esztergomtól egy órányi távolságban hatolt előre, kémszemlére, s kíséretével egy hegyre lovagolt fel, a honnan elláthatott Esztergomig. Ekkorra már a török Esztergom körül mintegy 18.000 főnyi hadat összpontosított, a várost és a várat pedig, esetleges ostromtól tartva, szüntelen erősítette. A császári fővezér erre lemondott Esztergom ostromának tervéről és meg sem kísérelte a Dunán való átkelést, hanem a bécsi haditanács utasításai értelmében, júl. 28-a után tovább vonult a Tisza vidékére. A merre az idegen zsoldoshad elvonult, mindent elpusztított ; a Szőgyéntől Kőhídgyarmatig és Kéméndig terjedő vidék teljesen áldozatul esett, még a házakat sem kímélték, s a hol nem volt mit rabolni, ott dühükben mindent összeromboltak és felégettek. 1661 végén az Esztergom várából kiszökött foglyok Érsekújvárra jővén, azt a hírt terjesztették, hogy az esztergomi vár most igen kevés őrséggel van ellátva, tehát rajtaütéssel könnyen elfoglalható. Forgách Ádám, érsekújvári főkapitány, Batthyány, Nádasdy és Esterházy e hírre mintegy 5000 huszárral lopva Esztergom alá igyekeztek vonulni, de útközben egyenetlenség támadt közöttük, mire nov. 30-án széjjel váltak s mindegyik a maga szakállára akart az ostromra kísérletet tenni. Az éj sötétjében véletlenül egymásra bukkantak, s mivel egymásban törököt véltek, heves harczba elegyedtek. A fegyverzajra figyelmessé lett párkányi törökök szintén rájuk törtek, s mire hajnalodott, az érsekújváriak csak nagy veszteségek árán tudtak hazajutni Forgáchot e kudarcz nem csüggesztette el. 1663 aug. 6-án, midőn a nagyvezéi már Esztergom alatt táborozott, újból Párkány ellen fordúlt, azzal a szándékkal hogy az erődöt megtámadja és felégeti. De a törökök már eleve értesültek Forgácli tervéről, s felkészülve várták a támadást. Az erődítvényben akkor 400( török tanyázott, azonkívül a túlparton 16.000 embert tartottak készenlétben a legkiválóbb török vezérek, mint Ibrahim basa, Kaplon basa, Serdár Al: parancsnoksága alatt. Forgách mit sem sejtve, egész Köbölkútig hatolt előre de a mint ott megtudta, hogy a törökök megkezdik az átkelést, vissza akarl fordúlni ; Pio marchese azonban ekkor is az előnyomulás mellett volt, valamint a tisztek is, a kik a visszavonulást szégyenlették, s ez okból a támadás mellett döntöttek. A törökök aug. 7-ére virradóra, egész éjjelen át várták a támadást, s min Forgách Ádám hada Párkányhoz ért, hirtelen összekapcsolták a hidat, melyer gyorsan átszállították az Esztergomnál levő had egy részét ; így közel 12.00( ember állott szemben Forgách maroknyi hadával. A harcz rendkívül véres volt s a magyarok teljes vereségével végződött. Az elesettek között volt Lippay Jánof és Esterházy György, az esztergomi vár Szent Istvánról czímzett prépostja is továbbá közel '700-an estek foglyul, ezeket a törökök részben leölték, részber pedig, mintegy 342-őt, Budára szállították. A vereségnek erkölcsileg is nagy hatása volt. A köze vármegyéket, me yel oly sok derék fiaikat vesztették el, nagy rettegés fogta el, s ezt csak növelte az í körülmény, hogy a török Szőgyént, Verebélyt és Komjátot is elfoglalta. (Millenn Tört. VII. 176. — Hadtört. Közlemények 1896. — Némethy Lajos i. m.) A párkányi kudarcz után a török had Érsekújvárt ostromolta, mélynél eleste után (szept. 26) roppant terület került a törökök uralma alá. Ahmed basí nagyvezér ekkor egész Magyarországot fel akarta szólítani a meghódolásra. Eszkö zül Apafi Mihály erdélyi fejedelmet szemelte ki. a ki Óbudáról Esztergomon át okt 18-án érkezett a török táborba. Apafi csakugyan kibocsátotta kiáltvánvái Magyarország népeihez, de nagyobb hatást nem ért el. Montecuccoli. 1 > A párkányi csata. i ) > i > 5 3k 1 ) 3 1 Z L 1 Apafi Mihály ^ kiáltványa. J t