Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - 1. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS A SZABADSÁGHARCZOK KORA - Török uralom Esztergomban

232 Esztergom vármegye őstörténete. 347 az esztergomi káptalan foglalta el, s hasztalan tiltakozott ellene 1489-ben és 1512-ben az apátság, többé nem tudta visszaszerezni. (Knauz i. m. 152., 158., 231.) A pilisi cziszterczita rendű apátság 1436-ban Kis-Héreg pusztát oda adta az esztergomi érseknek. Az apátság maróti (Pilismarót) birtokait 1526 után Nyárv Ferencz elfoglalta ; János apát kérésére Ferdinánd király 1539 okt. 2-án az elfoglalt javak visszaadását rendelte el, de a közbejött török háború, majd Esztergom eleste a pilisi apátságot összes birtokaitól megfosztotta. A Ferencz-rendüek Szűz Máriáról czimzett monostorát 1448-ban, az ország rendei kérelmére, János bíbornok és szentszéki követ a Tartályos Atyáknak engedte, igy a rend csak a Vizivárosban bírt házát tartotta meg. Rendházuk túlélte a mohácsi vészt. Az Üdvözítőről nevezett rendtartomány közgyűléseinek jegyzőkönyveiben 1531—1542 között több ízben találkozunk az esztergomi házzal, melynek utolsó gvardiánja : Bányai Mihály, túlélte Esztergom elestét. A rendház nem egyszer adta hazafias áldozatkészségének tanújelét. A mohácsi csatában három tagja esett el. Az 1526—43 közötti években szintén többen estek áldozatul a török martalóczok dühének. A szentléleki (Pilisszentlélek) pálosok háza a XV. században még fennállott. 1425-ben a rendház Budán, a Mindszentek-utczájában, a szentkereszti pálosokkal együtt, egy belsőséget bírt. A dömések Szent Mártonról czimzett monostorát 1414-ben Karva részeibe iktatták be. (Rupp I. II. 1. 26.) Végül közöljük az esztergomi érsekek névsorát, 1387-től Esztergom elestéig bezárólag : Kanizsai János 1387—1418. Hohenlohe György 1422—23. Palóczy György 1423—39. Széchi Dénes 1440—1465. Zrednai Vitéz János 1465—1472. Beckensloer János 1473—1476. János arragoniai herczeg 1480—1485. Estei Hippolyt ferrarai herczeg 1487—1496. Erdődi Bakócz Tamás 1497—1521. Szatmári György 1521—1524. Szálkái László 1524—1526. Várdai Pál 1526—1549. IPUisi czlszterczitÁk. Esztergomi érsekek 1549-ig. 11. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG. 1. A TÖRÖK HÓDOLTSÁG ÉS A SZABADSÁGHARCZOK KORA. 1543—1711. Esztergom elestével a városban, valamint a vármegyében is, minden egyházi, vármegyei és községei szervezet megbomlott. A lakosság legnagyobb része elmenekült, a kik pedig megmaradtak birtokukon, ép oly sorsra jutottak, mint a zsellérek. Szulejmán szultán 1543. évi diadalát egy máig fennmaradt emlékkő hirdeti, melyet az egykori víztoronynak a Duna felé vezető, most befalazott kapuja felett illesztettek a falba. Esztergomot a szultán közvetetlen kincstári kezelés alá vette s közigazgatásilag a budai pasalikba osztotta be. Nyomban a vár elfoglalása után, a törökök nagyobb arányú építkezésekbe kezdtek, jeléül annak, hogy nem egyhamar szándékoznak innen eltávozni. Mindenekelőtt két nagyobb imaházat rendeztek be, ezekben minden pénteken nagyobb szabású istentiszteletet tartottak. Főmecsetté Szent Adalbert-templomát alakították át. A vár megtartására a törökök rendkívül nagy gondot fordítottak. Esztergom ekkor a török birodalom egyik végvára lévén, tekintélyes őrséggel volt ellátva. 1544-ben 2443 emberből állott az őrség. 1546-ban megkezdték a párkányi oldalon az erődítvények építését; az új erődítvényt Csekerdénynek nevezték, mely 1683-ig fennállott. Esztergom 1547-ben szandzsák (kerület) székhely lett, mely magában foglalta Esztergom vármegyét, Komárom vármegye keleti részét s Bars vármegyéből a Nagysarlóig és Verebélyig terjedő vidéket. Mióta a török megfészkelte magát Esztergomban, szünet nélkül rabolta a vidéket. Mehemet bég 1544-ben egész Léváig portyázott, de onnan nagy veszteséggel veretett vissza. Hasonló sorsra jutott Veli bég, a kit 1551-ben, a mátyusföldi portyázó kirándulásából visszatérőben, Zoltav Lőrincz 93 lovasával Bart falunál megtámadott ; a kifáradt törököket szétverték, 28-at közülök levágtak és 15-öt elfogtak. (Némethy Lajos : Emléklapok Esztergom múltjából. Várdai Pál, a székhelyétől megfosztott érsek, 1545 táján az érseki javak védelmére erődítvényt — Érsekújvárt — építtetett, melyet egész 1549-ben Török uralom Esztergomban.