Borovszky Samu: Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
ESZTERGOM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - II. RÉSZ. A TÖRÖK HÓDOLTSÁGTÓL A KIEGYEZÉSIG - Adóösszeírások - Miksa király
232 232 Esztergom vármegye őstörténete. 348 Adóösszeírások. Miksa király. bekövetkezett haláláig a saját költségén tartott örséggel rakott meg. Ez a vár, a hol a hivatalos vármegye is otthonra talált, a török világban nevezetes szerepet játszott a vármegye történetében. Az 1548. XIX. törvényczikk, mely az igazságszolgáltatást, a törvénykezést szabályozta, Esztergom vármegyét a királyi tulajdonban lévők közé sorozza, valójában azonban a vármegye túlnyomó része ekkor már a hódoltsághoz tartozott, mely napról napra terjedt. A pusztulást legjobban az adóösszeírások tüntetik fel. Noha a vármegye legnagyobb része behódolt, az országgyűlésen megszavazott adókat a hódoltsági falvakra is kivetették, de az összeg nem mindig gyűlt be. A legrégibb ránk maradt adóösszeírás 1494-ből való, ekkor 1322 jobbágytelek (porta) Íratott össze. A török hódoltság alatt e szám évről-érve apadt. 1553-ban 17 helységben 142 jobbágyporta, 1 malomporta, 172 zsellér és 188 puszta telek íratott össze ; 16 telek, mely a községbíráké volt, adómentességet élvezett. 1577-ben 182, 1578-ban 153, 1582-ben 164, 1588-ban löl 1/^ 1593-ban 170 1/ ss porta szerepelt az összeírásokban. A kivetett adó azonban nem folyt be rendesen ; a nagy szegénység, a török martalóczoks a háborúk megakadályozták a behajtást. 1582-ben 152 frt folyt be, de már 1583-ban semmit sem lehetett behajtani ; 1583-ban nem is vetettek ki semmit, 1584-ben 141 frt 75 dénárt tett ki a hátralék. 1588-ban a kivetett 151 frt 50 dénár teljesen befolyt, hasonlókép 1593—94-ben is a kirovott 255 frt egészen behajtatott, de már 1595-ben, midőn a vármegye heves harczok színhelye lett, semmi sem folyt be. 1596-ban, noha a vármegye Pálffv Miklóstól adómentességet nyert, 49 szabad portát írtak egybe, s erre 445 frt 90 dénárt vetettek ki, de aligha folyt be valami ; úgy szintén 1597-ben sem teljesíthette a vármegye a reá rótt kötelezettségeket. (Acsádi: A jobbágyadózás.) Fráter György, Erdély nagy államférfiának oktalan megöletése 1552-ben újból felidézte a háborút. A győri őrségből egy portyázó csapat még az év elején Esztergomig hatolt, s a várból kitörő törököket megszalasztván, gazdag zsákmánynyal tért vissza. Ali budai basa, Veszprém elfoglalása után (jún. 1) Esztergomba vezette hadát, majd itt megpihenve, Hont vármegyébe tette át a hadjárat színhelyét. Előbb Drégelyt vette meg, azután a palásti mezőn szétverte a keresztény hadat. A béketárgyalások megindítása végett Verancsics Antal, Zay Ferenczczel együtt, 1553 júl. 16-ika táján, Budára utaztukban, Esztergomban megszállottak, hol az esztergomi bég őket szívesen fogadta, s kiséretkép Muzsláig 300 lovast küldött elébök. 1567-ben Verancsics Antal másodízben fordult meg Esztergomban, Budára utaztában ; ekkor Teuffenbach volt útitársa. Miksa király uralkodása alatt (1564—76) Esztergom vármegye csak anynyiban tartozott a király uralma alá, a mennyiben a királyi adórovók az adót kisebb-nagyobb mértékben be tudták hajtani. (Millenn. Tört. V. 388—390.) 1569—1592 között tényleg béke volt ; Miksa király a drinápolvi békét lelkiismeretesen megtartotta, de azért a török végeken szünet nélkül folytak a portyázások. Az esztergomi bég gyakran tett kirándulásokat Nyitra és Bars vármegyékbe, de az érsekújvári őrség is szüntelen csipkedte a törököt. 1571-ben az esztergomi szandzsák bég levelet írt az akkor Érsekújvárt tartózkodó Verancsics Antal érseknek, hogy az érsekújvári őrséget a béke megtartására kötelezze. Musztafa szandzsákbégsége alatt 1574—75-ben az esztergomi várat kijavították ; utóda Sinán bég Párkánv építése körül szorgoskodott. (Velics, Török Defterek. II. 565.) 1584-ben Kielmann András, komáromi kapitány rajtaütéssel akarta Esztergomot megvenni, de a törökök, Piri szandzsákbég vezérlete alatt, hősiesen ellentállottak. (Némethy Lajos : Emléklapok Esztergom Múltjából.) Piri szandzsákbég utóda, Szokolovics Mém bég, a kereskedés előmozdítása végett 1589-ben Kakaton, minden héten vásárt tartott, erről Pálffy Miklós pozsonyi és komáromi kapitányt is értesítette, különösen hangsúlyozván neki, hogy a vására jövőknek bántatlanságot biztosít. Bármüy békés szándékúnak mutatta magát Mém bég, Pálffy még ebben az évben kénytelen volt ellene panaszt emelni, mert több falut elpusztított, 1590-ben pedig Thurzó Györgyöt és az érsekújvári őrséget Esztergom közelében megtámadta. A mily sokat garázdálkodtak a törökök a vidéken, annál nagyobb gonddal őrizték meg az Esztergomban hagyott műemlékeket. A hódoltság alatt 1595-ig,
